Rámutatott, egy olyan időszakban, amikor a szélsőségesség és a múlt átírása egyre nagyobb teret nyer, a megfelelő jogi keret hiánya a totalitárius szimbólumok és ideológiák újraéledéséhez vezethet, ami ellenőrizhetetlen következményekkel járhat a társadalmi stabilitásra nézve.

A döntés halogatása a totalitárius eszmék legitimálásának és a demokrácia megszilárdítására irányuló erőfeszítések aláásásának kockázatával jár – figyelmeztetett.

Az INSCOP által a Kommunizmus Bűneit Feltáró és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet megrendelésére készített felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 48,4 százaléka azt mondta, hogy jobb volt az élet a kommunizmusban, 34,7 százalék szerint pedig rosszabbul éltek az emberek akkor.

A felmérésben részt vevők szerint 1989 előtt: egészségesebb volt az étel (85,1 százalék), az emberek segítőkészebbek voltak egymással (80 százalék), jobb volt a közbiztonság (75,1 százalék), többet termelt az ország, mint manapság (68,5 százalék), az állam jobban gondoskodott a polgárairól (66,4 százalék), kisebb volt a korrupció (65,1 százalék), az állami intézmények hatékonyabbak voltak (58,7 százalék), jobb volt az oktatáshoz való hozzáférés (49,9 százalék), jobb volt az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés (48,6 százalék), jobb volt az élet (48,4 százalék).

A megkérdezettek 77,2 százaléka úgy véli, hogy 1989 előtt Románia gazdagabb ország volt, mint ma, és 73,2 százalék szerint jobb volt a megítélése külföldön. Ugyanakkor 52,8 százalék úgy gondolja, hogy a kommunista rendszer idején kisebb volt az ipari szennyezés.

A polgárok 59,2 százaléka szerint a kommunista rezsim számos visszaélésért és bűncselekményért tehető felelőssé, míg 23,7 százalék nem ért egyet ezzel.

A felmérés június 25. és július 3. között készült 1505 nagykorú személy telefonos megkérdezésével. A hibahatár +/-2,53 százalék.