A rövid távú szálláskiadásból származó bevételek ellenőrzéséről Mironel Panțuroiu, az adóhatóság (ANAF) főtitkárhelyettese beszélt a Profit.ro által szervezett Profit E-commerce konferencián. Elmondta, hogy a román adóhatósághoz más hatóságoktól és uniós tagállamoktól is érkeznek adatok, ezek kockázatelemzése során pedig már olyan eseteket találtak, amelyeknél eltérés van a jelentett és a Romániában bevallott összegek között. Panțuroiu ezért arra kérte a Bookingon és Airbnb-n keresztül szálláskiadással foglalkozó cégeket, hogy
A Profit.ro beszámolója szerint az első határozatok már az év első három-négy hónapjában megérkezhetnek, és az eljárás nemcsak vállalkozásokat, hanem magánszemélyeket is érinthet.
Az adóhatóság tehát nem kizárólag az érintettek saját bevallásaira támaszkodik, az Európai Unióban ugyanis 2023 óta működik a DAC7 néven ismert adóügyi információcsere-rendszer, amely a digitális platformok üzemeltetőit kötelezi a rajtuk keresztül jövedelmet szerző felhasználók adatainak jelentésére.
A rendszer a többi között az ingatlanok bérbeadására is kiterjed, a platformüzemeltetőknek pedig az érintett felhasználók azonosító adatai mellett pénzügyi információkat, köztük a számukra kifizetett vagy jóváírt összegeket is jelenteniük kell. A platform az adatokat annak az uniós országnak az adóhatóságához továbbítja, amelyben a jelentési kötelezettségét teljesíti, az adóhatóságok pedig automatikusan továbbítják a szükséges információkat azoknak a tagállamoknak, amelyekben az érintett személy adóügyi illetőséggel rendelkezik.
A hatóság már korábban is vizsgálta ezt a területet, 2024-ben például az adócsalás elleni igazgatóság 436 olyan magánszemélyt azonosított, akik szállásközvetítő platformoktól szereztek bevételt, és adózási szempontból kockázatosnak minősültek, az esetükben azonosított banki kifizetések együttes összege meghaladta a 92,4 millió lejt.
Így adózik 2026-tól a rövid távú szálláskiadás
A szabályok 2026-tól megváltoztak, az ANAF hivatalos tájékoztatója szerint ugyanis annak a magánszemélynek a bevétele, aki saját tulajdonú lakásban 1-7 szobát ad ki rövid távra, a vagyon használatának átengedéséből származó jövedelemnek minősül. Nem számít, hogy a szobák egyetlen vagy több ingatlanban találhatók, a határt az adott adóévben rövid távra kiadott szobák száma jelenti. Hét szobánál még ez a rendszer alkalmazandó, hét szoba fölött azonban a bevétel már az önálló tevékenységből származó jövedelmek kategóriájába kerül, amelyre eltérő adózási szabályok vonatkoznak.
Az egy és hét szoba közötti kategóriában az éves nettó jövedelmet úgy határozzák meg, hogy a bruttó bevételből 30 százalékos átalányköltséget vonnak le, az így fennmaradó összeg után pedig 10 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy 100 ezer lej ilyen módon meghatározott bruttó bevételnél 70 ezer lej lesz a nettó jövedelem, amely után 7000 lej személyi jövedelemadó keletkezik, és a jövedelem nagyságától, illetve az érintett egyéb jövedelmeitől függően egészségbiztosítási járulék fizetése is felmerülhet.
Fontos részlet, hogy a Bookinghoz, Airbnb-hez vagy más közvetítőhöz hasonló platform által levont jutalék nem számít bele az adó alapjául szolgáló bruttó bevételbe.
A be nem vallott jövedelemre kamat és pótlék is rakódhat
Aki elmulasztja bevallani a jövedelmét, annál nem feltétlenül maga a bevallás elmulasztásáért kiszabható bírság jelenti a legnagyobb terhet, hanem az utólag megállapított adóhoz kapcsolódó járulékos költségek. Ha az ANAF be nem vallott vagy hibásan bevallott főkötelezettséget állapít meg és erről adómegállapító határozatot hoz, a be nem vallási pótlék mértéke napi 0,08 százalék, amelyet főszabály szerint az esedékességet követő naptól a tartozás rendezéséig számítanak fel, ehhez pedig napi 0,02 százalékos késedelmi kamat is társulhat. A 0,08 százalékos pótlék ugyanakkor 75 százalékkal csökkenthető, ha az adózó a határozatban megállapított főkötelezettséget a törvényben meghatározott határidőn belül megfizeti vagy beszámítással rendezi, illetve részletfizetés esetén annak szabályait teljesíti.
A szabályok között fontos különbség van attól függően, hogy egyszerűen késve fizetett vagy korábban be sem vallott adóról van szó. A késedelmesen megfizetett adó után általános esetben napi 0,02 százalékos kamat és napi 0,01 százalékos késedelmi pótlék számítható fel, ha azonban ugyanarra a főkötelezettségre a napi 0,08 százalékos be nem vallási pótlékot alkalmazzák, a napi 0,01 százalékos késedelmi pótlékot már nem számítják fel.
Csíkszék
