A törvénytervezet a 2015/207-es adótörvénykönyvet módosítaná, és alapelvként vezetné be, hogy ha egy hatóság vagy közintézmény az állami informatikai rendszerekből ellenőrizni tudja egy magánszemély vagy jogi személy adóügyi helyzetét, akkor az ügyfelet nem küldhetné el azért, hogy beszerezze, majd bemutassa az erről szóló adóigazolást.
Ugyanez vonatkozna a különböző befizetésekre is, az intézménynek saját nyilvántartása, az elérhető állami informatikai rendszerek, az államkincstár vagy az elektronikus fizetési rendszerek segítségével kellene megállapítania, hogy az ügyfél befizette-e az adott adót, illetéket, bírságot, járulékot vagy más összeget.
Ha a befizetés egyértelműen azonosítható, az ügyféltől nem kérhetnék a nyugtát vagy az átutalási bizonylatot sem. A változás magánszemélyekre és cégekre egyaránt vonatkozna, a kezdeményezők célja pedig az, hogy az állampolgároknak ne kelljen olyan adatokat és dokumentumokat egyik hivataltól a másikhoz vinniük, amelyekkel az állam már rendelkezik.
Nem tűnne el minden igazolás
A papíralapú és elektronikus dokumentumok ugyanakkor nem szűnnének meg teljesen. Az intézmény továbbra is kérhetné az igazolást vagy a befizetési bizonylatot, ha az adat nem érhető el az informatikai rendszerben, hiányos, eltérés mutatkozik a nyilvántartások között, vagy a befizetést nem lehet egyértelműen azonosítani.
Akkor is megmaradna a dokumentum bemutatásának kötelezettsége, ha azt egy másik jogszabály kifejezetten előírja, az intézménynek azonban rögzítenie kellene, hogy az adott esetben miért nem volt lehetséges az elektronikus ellenőrzés.
Az adóügyi adatokhoz való hozzáférés sem lenne korlátlan, az intézmények csak a törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges információkat kérdezhetnék le, az adótitokra, a személyes adatok védelmére és az informatikai biztonságra vonatkozó szabályok betartásával.
Fél évet kapnának az informatikai átállásra
A tervezet nem rendelkezik egy új, egységes állami platform létrehozásáról, hanem a meglévő nyilvántartások közötti közvetlen ellenőrzést és az informatikai rendszerek együttműködését írná elő, annak technikai módját azonban nem határozza meg.
Az érintett hatóságoknak a jogszabály hatálybalépésétől számított 90 napon belül kellene módosítaniuk eljárásaikat, nyomtatványaikat és ügyintézési folyamataikat, az adatok közvetlen ellenőrzéséhez és a rendszerek közötti együttműködéshez szükséges technikai megoldásoknak pedig legfeljebb 180 napon belül kellene működniük.
A 2026/B534-es törvénytervezetet szeptember 23-án vették nyilvántartásba a szenátusban megvitatásra, amely első házként tárgyalja a javaslatot, szakbizottsági vélemény vagy jelentés egyelőre még nem született róla.
Csíkszék
