Egyre több vállalat igyekszik béremelés helyett egyéb juttatásokkal megtartani alkalmazottait, számolt be október 16-án az Observatornews. A munkáltatók az étkezési utalványok mellett ajándékkártyákat és magánegészségügyi előfizetéseket is kínálnak, amelyekkel a dolgozók számára kedvezőbbé tehetik a javadalmazási csomagot anélkül, hogy feltétlenül megemelnék az alapfizetést. A vállalatok számára különösen vonzóak lehetnek azok a juttatások, amelyekhez adókedvezmények kapcsolódnak, így bizonyos alkalmakkor az ajándékutalványok személyenként és alkalmanként 300 lejig adómentesen biztosíthatók.
Akár 900 lej étkezési utalvány egy hónapban
Az étkezési utalványok értékének felső határa 2026-ban is napi 45 lej, így egy húsz munkanapos hónapban legfeljebb 900 lej értékű juttatásban részesülhet a dolgozó. Ez azonban nem kötelező összeg, a munkáltató ennél kisebb értékű utalványokat is biztosíthat, ráadásul azok csak a ténylegesen ledolgozott napokra járhatnak, szabadság vagy betegszabadság idejére nem. A juttatás adózása is eltér a munkabérétől, az étkezési utalványok után ugyanis 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulást és személyi jövedelemadót kell fizetni,
Ez a munkáltatónak kedvezőbb megoldást jelenthet, a dolgozó számára viszont azt is jelenti, hogy az utalványok értéke nem növeli a nyugdíjjárulék alapját.
A különbség egy egyszerű példával is érzékeltethető.
Ha valaki havi 500 lej bruttó béremelést kap, abból a szokásos járulékok és adók levonása után, kedvezmények nélkül, mintegy 293 lej marad a zsebében. Ha viszont ugyanekkora névértékű étkezési utalványt biztosítanak számára, a kapcsolódó adók levonását követően körülbelül 405 lejjel növekedhet az elkölthető jövedelme, feltéve, hogy az utalványok adóterhét a pénzben kifizetett béréből vonják le.
Rövid távon tehát kedvezőbbnek tűnhet az utalvány, a magasabb alapbér azonban szabadon felhasználható jövedelmet biztosít, és a nyugdíjjogosultság szempontjából is másként számít.
Tizennégy hónapja romlik a fizetések vásárlóereje
A különféle juttatások előtérbe kerülése különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatai szerint 2026 augusztusában a nettó átlagbér 5688 lej volt, ami 132 lejjel, vagyis 2,3 százalékkal kevesebb a júliusi értéknél, a bruttó átlagkereset pedig 212 lejjel, 9497 lejre csökkent. Az egy évvel korábbi időszakhoz képest ugyanakkor a nettó átlagbér 5,6 százalékkal emelkedett, az áremelkedések miatt azonban a fizetések vásárlóereje 0,5 százalékkal csökkent.
Az Observatornews beszámolója szerint a munkavállalók több mint fele elégedetlen a jövedelmével, háromnegyedük pedig úgy véli, magasabb fizetést érdemelne. A keresetek között ágazatonként is jelentősek a különbségek, augusztusban az informatikai programozás és tanácsadás területén 13 010 lej, a kőolaj- és földgázkitermelésben 11 760 lej volt a nettó átlagbér, az egyéb szolgáltatásokban viszont mindössze 2985, a halászatban és akvakultúrában pedig 2998 lej.
A statisztikai intézet szerint a havi bércsökkenésekhez az is hozzájárult, hogy a korábbi hónapokban kifizetett prémiumok és egyszeri juttatások augusztusban elmaradtak, a nyári szabadságok idején pedig az étkezési utalványok értéke is kiesett a munkavállalók jövedelméből.
Csíkszék
