A probléma rendszerint akkor válik sürgetővé, amikor az örökösök eladnák, elajándékoznák vagy jelzáloggal terhelnék az ingatlant, illetve hivatalosan a saját nevükre szeretnék íratni, ehhez ugyanis igazolniuk kell a tulajdonjogukat.

A 2011. október 1. után bekövetkezett haláleseteknél az örökség elfogadására vagy visszautasítására főszabály szerint egy év áll rendelkezésre, az ennél korábbi esetekben pedig az akkor hatályos szabályokat kell alkalmazni, amelyek alapján általában hat hónap volt a határidő. Ez nem jelenti azt, hogy aki annak idején nem tett közjegyző előtt nyilatkozatot, biztosan elveszítette az örökségét, mert az elfogadás nemcsak kifejezett nyilatkozattal történhetett, hanem bizonyos cselekményekből hallgatólagos elfogadás is megállapítható.

Nem ugyanaz az egyéves és a kétéves határidő

Az örökség elfogadásának határidejét nem szabad összekeverni a sokat emlegetett kétéves határidővel, utóbbinak ugyanis elsősorban adózási jelentősége van.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a két év letelte nem zárja el az utat a hagyatéki eljárás elől, hanem többletköltséget jelenthet. Ha például egy család öt évvel a tulajdonos halála után rendezi egy ház öröklését, önmagában az öt év elteltéből nem következik, hogy már nem folytatható le az eljárás, az elfogadás kérdését azonban tisztázni kell, és az adófizetéssel is számolniuk kell. Ehhez jönnek még a közjegyzői díjak, valamint szükség esetén a kataszteri és telekkönyvi ügyintézés költségei.

Nem a polgármesteri hivatalban írják át a házat

Ha az ingatlan még az elhunyt nevén szerepel, azt nem lehet egy egyszerű, a polgármesteri vagy a kataszteri hivatalhoz benyújtott kérelemmel az örökös nevére íratni. Előbb tisztázni kell, kik az örökösök, milyen vagyont és esetleges tartozásokat hagyott maga után az elhunyt, illetve mekkora hányad illeti meg az egyes örökösöket. Ha a szükséges bizonyítékok rendelkezésre állnak és nincs olyan vita, amely akadályozná az eljárás lezárását, a közjegyző kiállíthatja az örökösi bizonyítványt, amely igazolja az örökösi minőséget és az egyes örökösöket megillető jogokat. Az ingatlan tulajdonjoga ez alapján bejegyezhető a telekkönyvbe, bírósági eljárás esetén pedig jogerős ítélet is alapul szolgálhat a bejegyzéshez.

Az eljárást bármelyik öröklésre jogosult személy kezdeményezheti, de meghatározott esetekben a hagyaték vagy az örökösök hitelezője, illetve más, jogos érdekét igazoló személy is kérheti annak megindítását. A közjegyző ellenőrzi azt is, hogy nem indult-e már korábban hagyatéki eljárás ugyanazon elhunyt után.

Főszabály szerint az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti törvényszék illetékességi területén működő közjegyző járhat el, több közjegyző esetén pedig az, akit elsőként szabályosan megkerestek. Nem az örökölt ingatlan fekvése az elsődleges szempont, vagyis egy Bihar megyei föld hagyatéki ügyét sem feltétlenül Biharban kell intézni, ha az elhunyt utolsó lakóhelye más megyében volt.

Régi iratok hiányában is lehet megoldás

A közjegyzőnek mindenekelőtt azt kell megállapítania, kik az örökösök, van-e végrendelet, miből áll a hagyaték, vannak-e tartozások, és milyen hányad illeti meg az egyes jogosultakat. Ehhez rendszerint szükség van a halotti anyakönyvi kivonatra, az örökösök családi állapotát igazoló okiratokra és azokra a dokumentumokra, amelyek bizonyítják, hogyan szerezte meg az elhunyt a házat, lakást vagy földet. Föld esetében ilyen lehet például a tulajdonjogot igazoló okirat, adásvételi vagy ajándékozási szerződés, illetve bírósági határozat, háznál pedig az építéshez és az ingatlan nyilvántartásához kapcsolódó dokumentumokra is szükség lehet. Az adott ügytől függően adóügyi iratokat, végrendeletet, meghatalmazást, nyilatkozatokat vagy tanúkat is kérhetnek.

Egy több évtizedes örökségnél természetesen előfordulhat, hogy valamelyik tulajdoni irat már nincs a család birtokában, ez azonban önmagában nem teszi lehetetlenné a rendezést. Az irat jellegétől függően másolat vagy adat szerezhető be például a közjegyzői irattárból vagy attól az intézménytől, amely az adott nyilvántartást vezeti. Nehezebb a helyzet, ha az örökösök között vita van arról, ki jogosult az örökségre, mely vagyontárgyak tartoztak az elhunythoz vagy mekkora hányad jár az egyes örökösöknek, ilyen esetben a közjegyző felfüggesztheti az eljárást, és a kérdés rendezése bíróság elé kerülhet.