Bihari Napló
FRISSÍTVE | Deficitcsökkentési terv: növelik az áfát, befagyasztják a közszférában a fizetéseket
FRISSÍTVE | Deficitcsökkentési terv: növelik az áfát, befagyasztják a közszférában a fizetéseket

Fotó: gov.ro

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

A deficitcsökkentő csomagot ismertető szerdai sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kormányfő kijelentette, hogy az intézkedések nélkül Románia „brutális” recesszióba kerülhet.

A miniszterelnök elmondta, hogy ha nem csökken a költségvetési hiány, a román állam fizetésképtelenné válhat, a kormány nem tudna hitelt felvenni a pénzpiacokról és nem tudná fedezni a kiadásokat, beleértve a fizetéseket és a nyugdíjakat – írja az Agerpres. Emlékeztetett arra, hogy az adóreformtól függ Románia hozzáférése az EU helyreállítási alapjához. Uniós források nélkül pedig nem lehetne megvalósítani a nagy infrastrukturális beruházásokat, az autópálya-építéseket és a vasúthálózat korszerűsítését. Emellett Románia adósbesorolása a befektetésre nem ajánlott kategóriába kerülne, ami elriasztaná a külföldi befektetőket – sorolta a kormányfő.

Idézet
Brutális recesszióba kerülnénk, ami állások megszűnésével, magas munkanélküliséggel, a lej masszív leértékelődésével járna, amit jelenleg nem engedhetünk meg magunknak

– jelentette ki a Victoria-palotában tartott sajtótájékoztatóján Bolojan.

A szerdai sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kormányfő bejelentette, hogy a korábbi háromkulcsos helyett augusztus elsejétől kétkulcsos – 11 és 21 százalékos – áfát (TVA-t) vezetnek be.

A miniszterelnök elmondta, hogy a kedvezményes, 11 százalékos áfakulcsot a gyógyszerekre, élelmiszerekre, közüzemi szolgáltatásokra, vízszolgáltatásra és csatornázásra, könyvekre, tűzifára, a hőenergiára és a vendéglátóipari szolgáltatásokra fogják alkalmazni. Bejelentette azt is, hogy augusztus elsejétől 10 százalékkal nő az alkoholtartalmú italok, az üzemanyagok és a dohányáru jövedéki adója.

Idézet
Átmeneti intézkedésként javasoljuk, hogy a nyugdíjak és fizetések a jövő évben se növekedjenek

– tette hozzá.

Továbbá két órával növelik a kötelező heti óraszámot a köz- és a felsőoktatásban. A miniszterelnök szerint ez azt fogja jelenteni, hogy a heti 40 órából, amennyit egy tanárnak az iskolában vagy az iskoláért kell dolgoznia, az eddigi 16 óra helyett 18 órát, a 18 óra helyett pedig 20 órát kell majd tanítana. Bolojan szerint az intézkedés nem érinti a pedagógusok fizetését, de megtakarításokat eredményez. Jelenleg ugyanis az óraadó tanárok óraszáma több mint 30 ezer pedagógusi állásnak felel meg. A kötelező heti óraszámok növelésével azonban felére csökken az óraadó tanárok óráinak száma, és az így megspórolt pénzt a tanügy finanszírozására lehet majd felhasználni.

Ösztöndíjak

Kijelentette azt is, hogy az elmúlt években fenntarthatatlan mértékben megnőttek az ösztöndíjkiadások, ezért az érdemi ösztöndíjak számát korlátozzák, a szociális ösztöndíjakat pedig pontosan meghatározott kritériumok alapján ítélik oda. A deficitcsökkentő csomag elemeit ismertető sajtótájékoztatóján a miniszterelnök hangsúlyozta: tudja, hogy ez nem egy népszerű intézkedés, de ebben az esetben is korrektül kell eljárnia a kormánynak. Rámutatott: az elmúlt években olyan mértékben nőtt az ösztöndíjra jogosult diákok – főként iskolai tanulók – száma, hogy a támogatások kifizetése már fenntarthatatlanná vált az állami büdzsé számára.

Emlékeztetett, hogy három évvel ezelőtt évi 188 millió lejt fizettek ki ösztöndíjakra, de három év alatt ez az összeg 4,7 milliárd lejre nőtt. Rengeteg tanuló részesül érdemösztöndíjban, mert az évi tanulmányi átlaga meghaladja a 9,50-et, miközben az érettségin egy részük gyengén teljesít – magyarázta.

Bolojan szerint kétfajta ösztöndíj marad a rendszerben: az érdemösztöndíj, amit valóban érdem szerint ítélnek majd oda korlátozott számú diáknak, és a szociális ösztöndíj, amellyel a hátrányos helyzetű családokból származó gyerekeket támogatják szigorú kritériumok alapján.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben