Hány nap szabadság jár valójában? Nem feltétlenül számít, hány éve dolgozunk
Hány nap szabadság jár valójában? Nem feltétlenül számít, hány éve dolgozunk

Fotó: Freepik

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Hiába dolgozik valaki 15 vagy akár 20 éve, a magánszektorban ettől még nem jár neki automatikusan több szabadság, az általános törvényi minimum ugyanis 20 munkanap marad. Egyes állami alkalmazottaknál más a helyzet, a közigazgatásban például a munkában eltöltött idő alapján 21 vagy 25 nap járhat, így ugyanannyi ledolgozott év mellett is eltérhet a szabadságnapok száma attól függően, hol dolgozunk.

Minden munkavállalónak joga van fizetett éves pihenőszabadságra, a munka törvénykönyvének 145. cikke pedig ennek minimális időtartamát 20 munkanapban határozza meg. A magánszektorban azonban nincs olyan általános törvényi szabály, amely öt, tíz vagy húsz ledolgozott év után automatikusan további napokat adna, így az egy éve alkalmazásban álló és egy 15–20 éves munkaviszonnyal rendelkező dolgozónak is lehet ugyanannyi, évi húsz nap szabadsága.

A húsz nap ugyanakkor csak a törvény által garantált minimum, ennél a munkáltató többet is biztosíthat, és a plusznapokat akár a munkában eltöltött évek számához is kötheti.

Az alkalmazott tényleges szabadságának időtartamát az egyéni munkaszerződésben kell meghatározni,

figyelembe véve az alkalmazandó jogszabályokat és kollektív munkaszerződést, ezért két, azonos ideje dolgozó magánalkalmazottnak sem feltétlenül ugyanannyi szabadsága van. Az egyik vállalat például biztosíthat évi 20 napot, egy másik 23-at vagy 25-öt, illetve előírhatja azt is, hogy bizonyos munkában eltöltött idő után további napok járnak.

Az állami szférában számíthatnak a ledolgozott évek

Más szabály vonatkozik a közigazgatásban dolgozók egy részére, ahol az éves pihenőszabadság időtartama a munkában eltöltött idővel is összefügg. Az 1992/250-es kormányhatározat alapján a közigazgatás alkalmazottainak tíz év munkában eltöltött időig évi 21 munkanap, tíz év fölött pedig 25 munkanap fizetett pihenőszabadság jár, vagyis a két kategória között évente négy munkanap a különbség.

Ez egyben jelentős eltérést eredményezhet a magánszektor és a közszféra egyes dolgozói között. Egy több mint tíz éve dolgozó magánalkalmazott számára az általános törvény továbbra is csak húsz munkanapos minimumot garantál, ha a munkaszerződése vagy a kollektív szerződés nem biztosít ennél többet, a közigazgatásban dolgozó, tízéves határt átlépő alkalmazottnak viszont az említett különszabály alapján 25 nap járhat.

A munkaszüneti napok nem számítanak bele a szabadságba

A szabadság időtartamába a munkanapokat kell beleszámítani, a törvényes munkaszüneti napok ezért nem csökkentik az éves keretet. Ha tehát valaki olyan időszakra vesz ki szabadságot, amelybe egy törvényes ünnepnap is beleesik, arra a napra nem kell szabadságot felhasználnia, és ugyanez érvényes a kollektív munkaszerződésben meghatározott fizetett szabadnapokra is. A szabadság felosztható több időszakra, de a munkáltatónak úgy kell azt ütemeznie, hogy a dolgozó egy naptári évben legalább tíz egymást követő munkanapnyi szabadságot igénybe vehessen.

Az éves pihenőszabadságról a munkavállaló nem mondhat le, és azt a munkáltató sem válthatja ki egyszerűen pénzzel. A fel nem használt szabadságnapok pénzbeli kiváltását a munka törvénykönyve csak a munkaszerződés megszűnésekor engedi meg, amíg tehát a munkaviszony fennáll, a szabadság alapvetően pihenőidőként illeti meg a dolgozót.

 

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben