A rendszer alapja az, hogy a korábbi fogyasztói import helyett egyetlen nagykereskedelmi import történik, ami egyszerűbb vámkezelést tesz lehetővé, miközben a vásárló számára a rendelés már uniós belföldi küldeménynek számít.

A szakértők szerint ez nem joghézag kihasználását jelenti, hanem a logisztikai lánc teljes átszervezését. A termékek továbbra is átesnek az uniós importeljáráson, csakhogy ezt már nagykereskedelmi szinten, egyszerre nagy árumennyiségre végzik el, ami a vállalatok számára egyszerűbb és sok esetben olcsóbb megoldást jelent, miközben a vámhatóságoknak is kevesebb egyedi kis csomagot kell kezelniük. A kínai platformok célja egyértelműen az, hogy minél több rendelést európai raktárakból tudjanak kiszolgálni, mert ezzel csökkenthető az új vámteher közvetlen hatása, és gyorsabbá is válhat a kiszállítás.

A vásárlók is stratégiát váltottak

Amint a Bihari Napló arról beszámolt július elején, nagy felháborodást váltottak ki az óriásira rúgó vámkezelési költségek a vásárlók körében. Az azóta összegyűlt tapasztalatok alapján a vásárlók jelentős része úgy látja, hogy a platformok nem nyelték le a pluszköltséget, hanem azt vagy külön feltüntetett importköltségként hárítják át a vásárlókra, vagy részben a termékek árába építik be.

Mások szerint bizonyos rendeléseknél továbbra is külön importköltséget számolt fel a rendszer, különösen azoknál a termékeknél, amelyeket nem európai raktárból, hanem közvetlenül Ázsiából küldtek.

Abban viszont a legtöbb vásárló egyetért, hogy egyre nagyobb jelentősége lesz annak, honnan adják fel a megrendelt árut. A platformok már lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a felhasználók a keresés előtt kizárólag olyan termékeket jelenítsenek meg, amelyek európai, illetve helyi raktárból érhetők el (EU Warehouse, Local Warehouse, Livrare din depozit local). Sokan tudatosan ezt a szűrőt használják, mert az ilyen küldeményeknél kisebb eséllyel kell külön vámkezelési költségekkel számolni, miközben a szállítás is rendszerint gyorsabb.