A kenyér évszázadokon át néhány egyszerű alapanyagból készült, a hagyományos recepthez ugyanis elegendő a liszt, a víz, a só és valamilyen kelesztőanyag, rendszerint élesztő vagy kovász.
Hogy mennyire eltávolodhatott a bolti kenyér a hagyományos recepttől, azt a fogyasztóvédelmi egyesület (APC România) korábbi vizsgálata is mutatja, amely szerint
Az egyes termékek összetevőlistája jóval hosszabb lehet a megszokott négy alapanyagnál, és akár 15–20 különböző tételből is állhat. A vizsgálat során a kenyerekben többek között pálmaolajat, margarint, cukrot, glükózszirupot, szójalisztet, burgonyapelyhet, tejport és különböző adalékanyagokat azonosítottak. Utóbbiak között szerepelt kalcium-propionát (E282), szorbinsav (E200), nátrium-diacetát (E262), aszkorbinsav (E300), zsírsavak mono- és digliceridjei (E471), diacetil-borkősav-észterek (E472e), nátrium-sztearoil-laktilát (E481), guargumi (E412) és xantángumi (E415) is. Ezeket különböző célokra, például a penészedés késleltetésére, a tészta szerkezetének javítására vagy a kenyér puhaságának megőrzésére használják. Az Observator televízió egy újabb, 2026 októberében végzett üzleti körképe ugyancsak azt mutatta, hogy még az egyszerű fehér kenyér összetétele sem feltétlenül korlátozódik a négy hagyományos alapanyagra.
Négy alapanyag, minden más már pékáru-különlegesség lenne
Ezen a helyzeten változtatna a parlament elé terjesztett törvényjavaslat,
A szabályozás nem kizárólag a fehér búzalisztre vonatkozna, a lényeg az lenne, hogy a kenyér ne tartalmazzon további hozzáadott összetevőket. Ha a gyártó cukrot, édesítőszert, zsiradékot, adalékanyagot vagy lisztjavítót használna, a terméket már nem árusíthatná egyszerűen kenyérként, hanem a pékáru-különlegesség vagy sütőipari termék (specialitate de panificație) megnevezést kellene alkalmaznia.
A szigorítás ugyanakkor nemcsak az ipari kenyereket érintené, hanem számos olyan hagyományosnak vagy egészségesebbnek tartott változatot is, amelyben egyébként semmilyen mesterséges adalékanyag nincs.
Ha például egy pék lisztből, vízből, sóból és kovászból készít kenyeret, az megfelelne az új meghatározásnak, ha viszont ugyanebbe a tésztába napraforgómagot, tökmagot vagy lenmagot kever, a késztermék már más elnevezés alá kerülne. Hasonló helyzetbe kerülnének egyes külföldi kenyérfajták is, például a francia briós, amelynek hagyományos receptjében tej, vaj és tojás is szerepel.
A kezdeményezők szerint a cél a vásárlók egyértelmű tájékoztatása, hogy az üzletben könnyebben megkülönböztethessék az egyszerű összetételű kenyeret a további hozzávalókat tartalmazó termékektől. A szabályok megsértéséért 10 ezer és 50 ezer lej közötti bírságot helyeznek kilátásba, ismétlődő szabálytalanságok esetén pedig az érintett termékek forgalmazását is megtilthatnák.
Miért kerül cukor, olaj és adalékanyag a kenyérbe?
A hagyományos kenyér elkészítéséhez nincs szükség hozzáadott cukorra, olajra vagy emulgeálószerekre, az élelmiszeripar azonban különböző technológiai célokra használja ezeket. A cukor befolyásolhatja az erjedést és a kenyérhéj barnulását, a zsiradék puhábbá teheti a bélzetet, az emulgeálószerek segíthetnek megőrizni a kenyér állagát, az aszkorbinsav, amely E300 jelöléssel is szerepelhet az összetevők között, a tészta szerkezetének javítására használható. A tartósítószerek elsősorban a penészedés késleltetését szolgálják, ami különösen a hosszabb ideig tárolt, csomagolt kenyereknél lehet fontos.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A pékek tiltakoznak, a törvény sorsa bizonytalan
A tervezet komoly ellenállást váltott ki a sütőiparban. Daniel Ion pékségtulajdonos az Observatornak elmondta, hogy naponta 14–16 kenyérfajtát készítenek, és nem érti, miért kellene másként nevezni például egy magvakkal kiegészített, hagyományos módon készített kenyeret. Aurel Popescu, a Rompan sütőipari szakmai szervezet elnöke szerint a kezdeményezés kidolgozásakor nem egyeztettek megfelelően a szakemberekkel, Alexandru Cîrîc, az élelmiszer-kutató intézet elnöke pedig arra figyelmeztetett, hogy egyes előírások laboratóriumi ellenőrzése nehézségekbe ütközhet, a szükséges vizsgálatok költsége pedig akár 20 százalékos drágulást is eredményezhet. Ez utóbbi egy lehetséges következményre vonatkozó szakértői becslés, nem biztos áremelkedés.
Romániában egyébként már jelenleg is szabályozzák a kenyér összetételét, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság 2013/392-es rendelete azonban a hagyományos alapanyagokon kívül más összetevőket is megenged, meghatározott feltételekkel.
Csíkszék
