Mi a teendő, ha hiányzik a szolgálati idő a nyilvántartásból?
Mi a teendő, ha hiányzik a szolgálati idő a nyilvántartásból?

Fotó: László Ildikó

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Hónapok vagy akár évek is hiányozhatnak a nyugdíjpénztár új internetes felületéről lekért szolgálati időből, ez azonban még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az érintett időszak elveszett. A háttérben technikai probléma is állhat, ha viszont a hiány valós, dokumentumokkal, végső esetben bírósági úton is igazolható a ledolgozott idő.

Az országos nyugdíjpénztár (CNPP) szeptemberben elindított új portálján – a my.cnpp.ro felületen – a felhasználók már maguk is lekérhetik a szolgálati idejükre és nyugdíjpontjaikra vonatkozó kimutatásokat, mégpedig külön a 2001. április 1-je előtti, illetve az ezt követő időszakokra.

Az Avocatnet jogi tanácsadással foglalkozó portál több felhasználói fiókban is tesztelte az új szolgáltatást, és azt tapasztalta, hogy egyes jelentésekből olyan időszakok is hiányoztak, amelyekben az érintettek dolgoztak, ezért az oldal működéséről a CNPP-t is megkérdezték.

A nyugdíjpénztár válasza szerint a rendszer megfelelően működik, a hiányos adatok megjelenését pedig a nagy mennyiségű adat feldolgozásához szükséges technikai optimalizálás okozhatja, ezért abból, hogy valaki nem találja valamelyik korábbi munkaviszonyát a lekért kimutatásban, még nem következik automatikusan, hogy annak idején a munkáltató nem jelentette be, vagy nem fizette meg az adott időszakhoz kapcsolódó járulékokat.

A CNPP ilyen esetben első lépésként azt javasolja, hogy a felhasználó ismét kérje le a kimutatást, ha pedig az adat továbbra sem jelenik meg, az érintett konkrét esetet jelezheti a nyugdíjpénztárnak, amely ellenőrizheti, hogy valóban hiányzik-e az adott időszak a nyilvántartásból.

A helyzet akkor válik lényegesen bonyolultabbá, ha az ellenőrzés során kiderül, hogy nem egyszerűen a portálon megjelenített kimutatás hiányos, hanem az adott munkaviszony vagy annak egy része ténylegesen nem szerepel a nyugdíjpénztár nyilvántartásában. Ilyenkor azt kell tisztázni, hogy a korábbi munkáltató létezik-e még, rendelkezésre állnak-e a munkaviszonyt igazoló dokumentumok, illetve annak idején megfelelően bejelentették-e a foglalkoztatást.

Megszűnt a régi munkahely, de az iratok megmaradhattak

Önmagában az sem jelenti a ledolgozott idő elvesztését, ha az egykori munkáltató időközben megszűnt, amennyiben a cég annak idején szabályosan elkészítette a foglalkoztatáshoz kapcsolódó dokumentumokat, és az iratanyag megmaradt.

Dan Năstase munkajogi szakértő az Avocatnetnek elmondta, ilyen esetben meg kell keresni azt a hivatalos irattárat, amelyhez a megszűnt munkáltató archívuma került,

ettől ugyanis igazolás kérhető a végzett munkáról, a munkaviszony időtartamáról, a fizetésről és a munkában eltöltött időről.

Komolyabb problémára utalhat ugyanakkor, ha valaki biztos abban, hogy egy adott időszakban dolgozott, ennek ellenére az mégsem jelenik meg a nyilvántartásokban, korábban ugyanis olyan esetek is előfordultak, amikor a munkáltató a dolgozó tudta nélkül felfüggesztette annak munkaszerződését, az alkalmazott azonban továbbra is bejárt dolgozni és megkapta a fizetését.

A hatályos munkajogi szabályok szerint a felfüggesztett munkaszerződés mellett történő foglalkoztatás be nem jelentett munkának minősül, az ilyen régebbi eseteknél pedig az érintettnek utólag kellhet bizonyítania, hogy a valóságban a munkaviszonya nem szakadt meg.

Az ilyen helyzetek felismerése ma már egyszerűbb, mivel a REGES-ONLINE rendszerben regisztrált munkavállalók maguk is hozzáférhetnek a munkaszerződésükre vonatkozó információkhoz, így ellenőrizhetik az ott rögzített adatokat és a szerződés esetleges felfüggesztését is. A rendszer működését szabályozó 2025/295-ös kormányhatározat egyúttal a munkáltatók számára is előírja a munkavállaló tevékenységét igazoló dokumentumok kiadásával kapcsolatos kötelezettségeket.

A legnehezebb helyzet akkor alakul ki, ha az egykori munkáltató már megszűnt, az iratai sem maradtak fenn, vagy annak idején magát a munkaviszonyt sem jelentették be, ilyenkor ugyanis a hiányzó szolgálati idő elismeréséhez bírósági eljárásra lehet szükség.

Az érintettnek ebben az esetben bizonyítania kell, hogy a kérdéses időszakban ténylegesen az adott munkáltatónál dolgozott, ehhez pedig többféle bizonyítékot is felhasználhat.

Ha nincsenek iratok, bíróságra vihető az ügy

Ilyen bizonyíték lehet egy korábbi munkatárs tanúvallomása, a rendszeres fizetési utalásokat igazoló bankszámlakivonat, a munkavégzéshez kapcsolódó elektronikus levelezés, jelenléti ív, átadás-átvételi jegyzőkönyv vagy más belső vállalati dokumentum, jogszerűen megszerzett hangfelvétel pedig szintén szóba kerülhet.

A bírósági eljárás célja annak megállapítása, hogy az érintett ténylegesen mennyi ideig dolgozott, milyen szolgálati időt szerzett és milyen fizetésben részesült, az erről szóló jogerős határozat alapján pedig a CNPP módosíthatja a nyugdíj megállapításánál figyelembe vett adatokat.

A nyugdíjpénztári adatok ellenőrzése nemcsak hiányzó munkaviszonyokra világíthat rá, hanem arra is, ha a nyilvántartásban szereplő kereset eltér attól az összegtől, amelyet a dolgozó ténylegesen megkapott.

Ez elsősorban a részben bejelentett foglalkoztatásnál fordulhat elő, amikor a járandóság egyik részét hivatalosan, a másikat bejelentés és adózás nélkül fizették ki, a valós kereset utólagos elismertetéséhez azonban ugyancsak bizonyítani kell a ténylegesen átvett összegeket.

Éppen ezért érdemes időről időre ellenőrizni a nyugdíjpénztár és a foglalkoztatási nyilvántartás adatait, a munkaviszony során, illetve annak megszűnésekor kapott dokumentumokat pedig hosszú távon is megőrizni, hiszen egy több évtizeddel később felfedezett hiányzó időszaknál ezek dönthetik el, hogy igazolható-e a ténylegesen ledolgozott idő.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben