Egy romániai férfi a nyugdíjkorhatár elérése után átlagosan még 15,1 életévre számíthat, szemben az uniós 18,4 évvel. A különbség több mint három év, és Románia ezzel az Európai Unió sereghajtói közé tartozik. Az unióban csak Bulgáriában és Magyarországon alacsonyabb az érték, mindkét országban 14,7 év, valamint Lettországban, ahol 14,9 évvel számolnak. Litvániában ugyancsak 16 év alatt marad a mutató.
A nyugdíjkorhatárt elérő romániai nők átlagosan további 19,1 életévre számíthatnak, 2,7 évvel kevesebbre az uniós 21,8 éves átlagnál, ennél alacsonyabb értéket Magyarországon, 18,6 évet, valamint Bulgáriában, 18,8 évet mértek. A romániai férfiak és nők között így négy év a különbség, valamivel több az uniós 3,4 éves átlagnál.
Az európai országok között jelentősek az eltérések, amelyeket nemcsak a várható élettartam, hanem az adott országban érvényes nyugdíjkorhatár is befolyásol. Az Európai Unióban 2024-ben a férfiak átlagos nyugdíjkorhatára 64,7, a nőké 64 év volt, a korhatár elérése után pedig a férfiak átlagosan további 18,4, a nők 21,8 életévre számíthattak.
Az uniós országok közül Luxemburgban a legmagasabb a férfiaknál mért érték, 22 év, de Görögországban is 21, Franciaországban és Szlovéniában pedig egyaránt 20,7 évvel számolnak. Az elemzésben szereplő 32 európai ország közül Törökországban ennél is jóval hosszabb, 27,3 év a férfiaknál és 34,5 év a nőknél várható időszak, ezt azonban jelentős részben az ottani jóval alacsonyabb nyugdíjkorhatár magyarázza, amely a vizsgált adatok szerint a férfiaknál 52, a nőknél 49 év.
A nőknél szintén jelentősek az országok közötti különbségek, Magyarország 18,6 éves értékétől a törökországi 34,5 évig terjed a skála, Luxemburgban pedig meghaladja a 25 évet a nyugdíjkorhatár után várható élettartam.
Több mint 22 évvel számolhatnak egyebek mellett Szlovéniában, Görögországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Portugáliában is.

