A miniszter közölte, hogy a következő napokban kiadják az alapvetően tartalmi átalakításokat szabályozó miniszteri rendeletet. Mint mondta, a képességfelmérők nem csupán a tantervi ismeretek ellenőrzésére szorítkoznak majd, hanem szélesebb kompetenciákat is mérni fognak.
– fogalmazott Daniel David a Curs de Guvernare által szervezett konferencián, az Agerpres beszámolója szerint.
A miniszter hozzátette:
Hangsúlyozta, hogy az új vizsgálatok „egy másfajta tanulási logikát” tükröznek majd, amelyben a diákok megtanulják a tudásukat a mindennapi élethelyzetekben is használni.
A nemzetközi háttéradatok szerint Románia a legutóbbi, 2022-es PISA-felmérésen az Európai Unióban a sereghajtók között végzett, a világ 81 részt vevő országa és térsége közül pedig a 45. helyet szerezte meg.
Az OECD által szervezett teszt a 15 éves tanulók matematikai, szövegértési és természettudományos kompetenciáit vizsgálja. Románia eredményei alapvetően stagnáltak a 2018-as méréshez képest: matematikából két ponttal romlottak, olvasásban változatlanok maradtak, a természettudományokban pedig két ponttal emelkedtek. A diákok átlagosan 428 pontot értek el mindhárom területen, ami mintegy 50 ponttal marad el az OECD-átlagtól és körülbelül 100 ponttal Észtország mögött, amely az uniós rangsort vezeti. Természettudományokban a legnagyobb az elmaradás az átlaggal összehasonlítva: 57 pont. A minisztérium szeptember elején hozta nyilvánosságra a 2026-os felmérések naptártervezetét. Eszerint a másodikosok tudását május 12–15. között, a negyedikesekét május 19–21. között, a hatodikosokét pedig május 26–28. között tesztelik. Ugyanakkor nem biztos, hogy már a jövő évi feladatsorban megjelennek az új, PISA-szerű elemek, mivel a változtatások bevezetése fokozatosan történhet.
Miben térnének el a feladatok?
A PISA-méréseknél – amelyekben Románia is részt vesz – nem a tananyag szó szerinti visszaadását kérik számon, hanem azt vizsgálják, hogy a diák mennyire tudja a megszerzett tudását hétköznapi helyzetekben alkalmazni. Például nem egyszerű matematikai műveleteket kell elvégezni, hanem egy bevásárlási lista vagy közlekedési menetrend alapján kiszámolni a szükséges összeget, időt vagy útvonalat. A szövegértésnél nem tankönyvi részleteket kell visszaidézni, hanem egy újságcikk, reklám vagy használati utasítás alapján kell megérteni a lényeget. Az ilyen, úgynevezett nem tantervi jellegű feladatok célja, hogy a gyerekek ne csak „iskolai tudásról” adjanak számot, hanem arról is, hogyan boldogulnak a mindennapi élet kihívásaiban.
Felzárkózás az európai kompetenciamérésekhez
Nemzetközi kitekintésként érdemes megemlíteni, hogy Magyarországon már évek óta bevett gyakorlat az országos kompetenciamérés, amelyet a hatodik, nyolcadik és tizedik osztályos tanulók körében szerveznek meg.
Arra keresik a választ, hogyan oldanak meg hétköznapi problémákat, miként értelmeznek szövegeket, grafikonokat, mennyire tudják a tudásukat nem-oktatási kontextusban is hasznosítani. Például a magyar kompetenciamérésben előfordulnak olyan feladatok, amelyek során a tanulóknak valós szövegeket kell megérteniük, vagy matematikai eszközöket kell alkalmazniuk egy életből vett helyzet megoldásához, nem pedig tankönyvi példákat kell visszaadniuk. Ez azt mutatja, hogy Magyarországon már működik egy olyan rendszer, amely közelebb áll a „PISA-szerű” feladatokhoz: a kompetenciák mérését helyezi előtérbe, nem pedig a tantervi anyag szövegszerű visszamondását.
Más országokban – például Finnországban, Lengyelországban vagy Észtországban – szintén hasonló törekvések figyelhetők meg: a felmérésekben egyre több olyan feladat jelenik meg, amely a mindennapi élethelyzetekhez, újságcikkekhez, grafikonok értelmezéséhez és problémamegoldáshoz kötődik. Ezeket a vizsgálatokat PISA-logikájú, kompetenciaorientált méréseknek tekintik, hiszen nem a tananyag szó szerinti visszaadását kérik számon, hanem annak alkalmazását és értelmezését.
Dance
