A Hidroelectrica már megkezdte az új ajánlatok kiküldését az érintett lakossági ügyfeleknek, ezekben az aktív energia ára 0,515 lej kilowattóránként a jelenlegi 0,45 lej helyett. A mintegy 14 százalékos emelkedés azonban nem jelenti azt, hogy ugyanennyivel nő a fogyasztó által kifizetendő teljes villanyszámla, az energia árához ugyanis hozzáadódnak a hálózati díjak, az adók és más szabályozott tételek, így a végső ár területtől függően alakul, a tényleges drágulás pedig elérheti a 7 százalékot.
Az áremelés nem egyszerre érinti a vállalat mintegy 1,2 millió lakossági ügyfelét, az új tarifát az újonnan szerződő fogyasztóknál, illetve azoknál alkalmazzák, akiknek lejár a jelenlegi ajánlatuk és más feltételekkel hosszabbítják meg a szerződésüket.
Bihar megyében már konkrét példája is van a drágulásnak, egy ügyfélnek küldött hosszabbítási ajánlatban a teljes, adókat és hálózati díjakat is tartalmazó ár az eddigi mintegy 1,16 lejről 1,236 lejre emelkedett kilowattóránként, ami körülbelül 6,5 százalékos növekedés. Ez 100 kilowattórás havi fogyasztásnál nagyjából 7,6 lejjel, 200 kilowattóránál mintegy 15 lejjel, 300 kilowattóránál pedig csaknem 23 lejjel jelenthet magasabb költséget. A változás azért is figyelemre méltó, mert a Hidroelectrica eddig a legalacsonyabb árat kínálta a lakossági villamosenergia-piacon.
Más szolgáltatóknál is jöhet drágulás
Energetikai szakértők szerint a Hidroelectrica lépését más áramszolgáltatók is követhetik, bár egyelőre nincs szó arról, hogy általános áremelést jelentettek volna be. Eugenia Gusilov energetikai szakértő szerint éppen azért fontos a Hidroelectrica döntése, mert a vállalat a legkedvezőbb árú szolgáltató volt a piacon, és ha már ő sem tudja fenntartani a korábbi árszintet, az arra utal, hogy olyan költségnövekedés jelent meg a piacon, amely később a többi szolgáltató ajánlataiban is megjelenhet.
Sorin Elisei, az energiaügyi minisztérium főtitkára szerint a 2027-re szóló piaci jegyzések jelenleg 12–14 százalékkal magasabb árszintet jeleznek a 2026-os, megawattóránként mintegy 560–570 lejes szinthez képest, ugyanakkor az év vége felé a szerződéseket még újratárgyalják, ezért ebből egyelőre nem lehet ugyanekkora lakossági áremelkedésre következtetni.
A Hidroelectrica áremelésének hátterében az aszály és a villamosenergia-piacon tapasztalható drágulás egyaránt szerepet játszik, a rendkívül alacsony Duna-vízhozam miatt például visszaesett a Vaskapu vízerőműveinek termelése, így kevesebb olcsón előállított vízenergia áll rendelkezésre. Az őszi és téli hónapok közeledtével a napelemes termelés is csökken, ezzel szűkül annak lehetősége, hogy a szolgáltatók az olcsóbb időszakokban kedvező áron vásároljanak villamos energiát a piacról.
Csíkszék
