Törő Enikő

A Luxuria előadás megkezdése előtt köszöntőt mondott a Szigligeti Színház nagyszínpadán Czvikker Katalin, a színház főigazgatója, Szalay Tamás, a Magyar Táncművészek Szövetségének képviselője és Dimény Levente, az Infinite Dance Festival fesztiváligazgatója. Egybehangzóan mindhárman a tánc értékét emelték ki köszöntőjükben.

Feszült figyelemmel várta a közönség az előadást, melynek első perceiben már minden szereplőt láthattunk a színpadon: a kissé egoista, vonzó férfit; az ő életének nagy szerelmét, aki a flamenco-show központi női szereplője; a többi női szereplőt, akik a történetüket ,,körbetáncolják”; valamint a zenészeket, akik elengedhetetlen részét képezték a show-nak. A Luxuriában tulajdonképpen egy szerelmi történetet ,,táncolnak” el, melynek különböző fejezeteit a színeken, fényjátékokon, zenén keresztül érthette meg a közönség. Domináltak a fekete, piros és fehér színek, mely utóbbi az előadás végén a beteljesült szerelmet jelképezte, ugyanis a főszereplők a történet végén fehér ruhát viseltek. Ahogy a szerelmi történetekben lenni szokott: volt ismerkedés, vágy, botrány, kétely, büszkeség és becsvágy, majd a boldog végkifejlet. A hangulat átadásában a zene és a fényjátékok töltöttek be fontos szerepet.

A másfél órás előadást vastapssal köszönte meg a nagyváradi közönség, a társulat tagjai pedig ráadásként örömtáncot és örömzenélést mutattak be.