A fenntartható tömegközlekedés közlekedésszervezési és technológiai kérdés, ugyanakkor gazdasági és társadalmi ügy is, amelyben a helyi adottságoknak meghatározó szerepük van – hangzott el a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) nagyváradi szervezetének őszi évadnyitó rendezvényén. Az október 21-én, szerdán a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében tartott előadás meghívottja Csuzi István mérnök volt, aki korábban Nagyváradon, majd az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban is igazgatta a közszállítási vállalatot.
A Fenntartható tömegközlekedés a nagyvilágban című előadásának megtartása előtt a szakember röviden felidézte szakmai pályafutását, kitérve arra is, miként került az Abu-Dzabi közszállítási vállalatának igazgatói székébe. Ezt követően a tömegközlekedés fejlődéséről, mai szerepéről, működési formáiról és finanszírozásáról beszélt.
Csuzi István rámutatott, hogy
A különböző közlekedési eszközök és szolgáltatások összehangolása mellett a működtetés költségeinek, valamint a rendelkezésre álló finanszírozási forrásoknak is meghatározó jelentőségük van.

Fotó: Pap István
A közszállítás ugyanakkor kettős természetű: lehet piaci alapon működő kereskedelmi tevékenység, de fontos társadalmi feladatokat is ellát. Ez utóbbi indokolja az állam és az önkormányzatok szerepvállalását a szolgáltatás működtetésében. A közösségi közlekedés ugyanis olyan településeket és térségeket is bekapcsolhat a mobilitási hálózatba, amelyek kiszolgálása piaci alapon, kizárólag a gazdaságosságot szem előtt tartva nem lenne kifizetődő. A fejlett tömegközlekedésnek a környezetvédelem szempontjából is jelentős előnyei vannak.
mérséklődhet az útfelületek iránti igény, és kisebb lehet a közlekedés környezeti terhelése. Mindez közvetett módon az egészségügyi kiadások alakulására is kedvezően hathat.
Az előadó részletesen ismertette a közszállítás finanszírozásának különböző módozatait, különös tekintettel az állami és önkormányzati támogatásokra, valamint a szolgáltatóknak fizetett kompenzációra. Ez utóbbi célja, hogy a közérdekből fenntartott szolgáltatások finanszírozása arányos legyen, és a közlekedési vállalatok akkor is biztosíthassák az elvárt szolgáltatási színvonalat, ha egyes járatok vagy útvonalak önmagukban nem termelnek nyereséget.
Csuzi István a különböző kontinensek közlekedési rendszereit és kultúráit is összehasonlította, érzékeltetve, hogy a tömegközlekedés megszervezésére és működtetésére nincs mindenhol egyformán alkalmazható recept.
Összegzésként hangsúlyozta, hogy a jól működő közszállítás egyszerre technológiai, gazdasági és társadalmi rendszer. A megfelelő modell kialakításakor ezért nem elegendő kizárólag a költségeket vagy a műszaki megoldásokat figyelembe venni, mert a helyi környezet, az utazási szokások és a közösség igényei egyaránt meghatározóak.

