Mint fogalmazott, a paradicsomnál számos vírusbetegség okozhat a hiánybetegségekhez hasonló elváltozásokat, míg a paprikánál a korai kiültetés okozza a legtöbb gondot. A paprika ugyanis kifejezetten érzékeny a hűvös éjszakákra, ezért ilyenkor hosszú időre leállhat a fejlődése, és csak akkor kezd ismét intenzíven növekedni, amikor az éjszakai hőmérséklet is tartósan megfelelővé válik.

– mutatott rá Huszár Antal.

Az uborkánál ugyanakkor valóban gyakran a tápanyag-utánpótlás hiánya áll a háttérben, ennek oka pedig részben a modern hibridek tulajdonságaiban keresendő. A kertészmérnök szerint ezek a fajták rendkívül nagy termőképességre lettek nemesítve, ezért jóval több tápanyagot is igényelnek, mint a régebbi, hagyományos fajták. Elmondása szerint a növény az ültetés után még elegendő tápanyagot talál a talajban, ezért gyors fejlődésnek indul, néhány hét alatt azonban feléli a számára rendelkezésre álló készletet, és ha ezt nem pótoljuk, növekedése lelassul, majd szinte teljesen leáll.

– fogalmazott a szakember.

A szakember szerint a kiskertekben a legjobb alapot továbbra is az ősszel vagy tavasszal a talajba dolgozott, jól érett istállótrágya jelenti, mivel természetes módon tartalmazza a növények számára szükséges makro- és mikroelemeket. Az év közbeni tápanyag-utánpótlásra jól beválhatnak a csalánból vagy fekete nadálytőből készített erjesztett növényi levek is, amelyeket öntözővízzel kijuttatva segíthetjük a növények fejlődését. Mint fogalmazott, a természetes módszerek mellett a kereskedelmi forgalomban kapható műtrágyák és lombtrágyák is alkalmazhatók.

Amikor hibás a termés

A terméseken megjelenő elváltozások mögött sem mindig ugyanaz a probléma húzódik meg, ezért mielőtt bármilyen tápanyagot kijuttatnánk, érdemes megpróbálni feltárni a kiváltó okot. Huszár Antal szerint a paradicsom és a paprika egyik legismertebb élettani problémája a csúcsrothadás, amelyet legtöbbször kalciumhiány idéz elő, és amely gyors beavatkozást igényel. Mint mondta, ilyenkor már nem érdemes a lassan ható, házi praktikákban bízni, mert mire azok kifejtik hatásukat, a termés jelentős része károsodhat.

– fogalmazott.

Hozzátette ugyanakkor, hogy ez nem jelenti azt, hogy a természetes talajjavító anyagoknak ne lenne szerepük, csupán ezek inkább megelőzésre alkalmasak. A tojáshéjpor, a különböző mészkészítmények vagy a kőzetőrlemények csak hosszabb idő alatt válnak a növény számára felvehetővé, ezért ezeket célszerű már tavasszal kijuttatni, hogy a tenyészidőszak során fokozatosan fejthessék ki hatásukat.

A torz vagy keskeny uborkatermések mögött is többféle ok állhat. A kertészmérnök szerint az uborka rendkívül érzékeny növény, amely nemcsak a tápanyaghiányra, hanem a rendszertelen öntözésre is gyorsan reagál. Míg a fóliás termesztésben a vízutánpótlást pontos rend szerint végzik, addig a kiskertekben gyakran előfordul, hogy egy nagyobb esőt többnapos száraz időszak követ, ami komoly stresszt jelent a növény számára.

– mondta.

A cukkininél és más tökféléknél ugyanakkor a leggyakoribb panasz nem a torz termés, hanem az, hogy a frissen fejlődésnek indult kis termések néhány nap múlva megsárgulnak, majd elszáradnak és lehullanak. Huszár Antal szerint ennek hátterében legtöbbször nem tápanyaghiány áll, hanem a hiányos beporzás. Ha a virág nem termékenyül meg megfelelően, a növény érzékeli, hogy a fejlődő termésben nem alakulnak ki életképes magok, ezért egyszerűen leállítja annak fejlődését.

A beporzás sikerét ugyanakkor a kedvezőtlen időjárás is jelentősen befolyásolja, hiszen hűvös vagy éppen túl forró időben kevesebb beporzó rovar mozog, az alacsony páratartalom pedig a pollen életképességét is ronthatja.

– magyarázta a szakember.

Hőség, szárazság és öntözés

Az extrém hőség nemcsak azért jelent komoly kihívást a zöldségeskertben, mert gyorsabban kiszárad a talaj, hanem azért is, mert a növények víz- és tápanyaggazdálkodását is felborítja. Tartós hőség és szárazság idején a gyökerek egyre nehezebben jutnak elegendő vízhez, a növény pedig a túlzott párologtatás csökkentése érdekében részben lezárja a gázcserenyílásait, így lelassul a víz áramlása a gyökerektől a levelek és a termések felé.

A Kertlap szakmai összefoglalója szerint ezért a nagy nyári hőségben nem feltétlenül a több műtrágya jelenti a megoldást, hanem elsősorban az egyenletes vízellátás és a növényeket érő stressz csökkentése. Huszár Antal szerint ezt a hobbikertészek is nap mint nap megtapasztalhatják. Mint mondta, a paradicsom és a paprika virághullásában egyszerre játszhat szerepet a hőség, a beporzók hiánya és a nem megfelelő tápanyagellátás, ugyanakkor a forró napok önmagukban is komoly terméskiesést okozhatnak.

– mondta a kertészmérnök, hozzátéve, hogy ilyenkor a növény a túlélésre koncentrál, és nem a termések kinevelésére.

A szakember szerint a gazda ilyenkor már nem tudja megszüntetni a hőséget, arra azonban odafigyelhet, hogy ne növelje tovább a növények stresszét. Nem ajánlott például a felhevült talajt vagy a forró leveleket fúrt kútból származó hideg vízzel öntözni, mert ez újabb sokkot okozhat. Úgy véli, a jelenlegi klíma mellett egyre nagyobb szerepük lehet a természetes vagy szerves alapú stresszoldó készítményeknek is, amelyek növényi hormonokat, algakivonatokat, szerves mikroelemeket vagy más biológiailag aktív anyagokat tartalmaznak, és segíthetnek a hőstressz mérséklésében.

Mint mondta, előfordult már olyan eset is, amikor egy gazdaságban éveken át nem értették a növények gyenge fejlődésének okát, végül a kútvíz laboratóriumi vizsgálata mutatta ki, hogy egy nagy koncentrációban jelen lévő ásványi anyag gátolta egyes tápanyagok felvételét. A kertészmérnök szerint ugyan az ilyen esetek ritkák, mégis jól mutatják, hogy a sikeres zöldségtermesztésben nemcsak a kijuttatott tápanyag mennyisége, hanem a vízellátás és az öntözővíz minősége is meghatározó szerepet játszik.