Ciucur Losonczi Antonius
Két héttel ezelőtt több napon keresztül zajlott, és ezen a hétvégén is megszervezik mától kezdve az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat plenáris ülésszakát Strasbourgban. A folyamatot 2021. május 9-én indították útjára azzal a céllal, hogy közvetlen párbeszéd alakuljon ki az Európai Unió állampolgárai és a döntéshozó szervek közt. Létrehoztak egy digitális felületet, melyre bárki (magánszemélyek, civilszervezetek, társaságok, akadémiai szféra stb.) beírhatta arra vonatkozó ötletét, véleményét, általa szervezett rendezvények utáni következtetését, hogy az EU hatékonyabban működjön. A plenáris testület 460 tagot számlál, és jelenleg négy polgári vitacsoportra bontva elemzi a beérkezett ajánlásokat, magyarázta Biró Rozália. A területek a következők: erősebb gazdaság, társadalmi igazságosság, foglalkoztatás, oktatás, kultúra, ifjúság és sport, digitális átállás (15 ajánlás); európai demokrácia, értékek és jogok, jogállamiság és biztonság (39); éghajlatváltozás, környezetvédelem, egészségügy (51); az Európai Unió a világban, migráció (40).
A témákhoz több mint hatezren szóltak hozzá, Romániából mintegy 400 bejegyzés érkezett, a legtöbb a környezetvédelemmel és az egészségüggyel kapcsolatosan. „Érdekes egybeesés” figyelhető meg a körülbelül 6100 ajánlás többsége és Brüsszel kedvenc témái közt, ugyanis a polgárok ajánlják például az európai minimálbér bevezetését, a megújuló energiaforrások széles körű használatát, az uniós források lehívhatóságának a jogállamiság kritériumához való kötését, csúcsjelöltek állítását az uniós választásoknál, migránskvóták bevezetését a tagállamok szintjén stb.
„Azt látjuk, hogy a beérkezett ajánlások többnyire arra vonatkoznak, hogy erősíteni kellene az uniós döntéshozó struktúrák szerepét. Ahelyett, hogy több szabadság lenne biztosítva a tagállamoknak, egyre inkább szűkülne a hatáskörük. A párbeszéd egyoldalú, nincs visszacsatolás, és valószínű, hogy főleg azok az állampolgárok reagáltak a felhívásra, akik amúgy is követik az uniós fejleményeket. Az erdélyi magyarok elvárásai mások, mint az imént felsorolt, körvonalazódó felvetések. Szükségét látjuk elsősorban regionális, határon átnyúló együttműködéseknek, a kis- és középvállalkozások erősítésének, a nemzeti hagyományok megőrzésének és védelmének. Meggyőződésem, hogy az RMDSZ kezdeményezése, amit aztán a FUEN végig vitt, és több mint 1 millió uniós állampolgár azon meggyőződését juttatta kifejezésre aláírások formájában, hogy a nemzeti kisebbségek jogait megfelelő törvényi kerettel kell szabályozni az EU-ban, egy sokkal erősebb véleménykinyilvánítás, mint a hatezer bejegyzés” – fogalmazott Biró Rozália.
Az ajánlásokat javaslatok formájában összegzi a konferenciasorozat végrehajtó bizottsága és májusban egy záródokumentumot fog kiadni.
