A fejlesztési, közmunkálatokért és közigazgatásért felelős minisztérium túlteljesítette az országos helyreállítási tervben előirányzott lehetőségeit, többek között erről beszélt október 23-án, pénteken Cseke Attila leköszönt fejlesztési, közmunkálatokért és közigazgatásért felelős miniszter, aki a nagyváradi RMDSZ-székházban összegezte tárcavezetői tevékenységének eredményeit.
Beszámolójában a Bihar megyei beruházások mellett a még folyamatban lévő fejlesztésekről, az országos helyreállítási terv végrehajtásáról, valamint a következő évek legfontosabb kihívásairól is beszélt.
Cseke Attila kiemelte, hogy az elmúlt időszakban jelentős beruházások valósultak meg Bihar megyében a fejlesztési minisztérium programjainak köszönhetően. A bölcsődeépítési program keretében nyolc intézmény épült, ezek közül kettő Nagyváradon, a többi Margittán, Belényesben, Nagyszalontán, Céckén, Székelyhídon és Érmihályfalván. További nyolc bölcsőde tervezése vagy kivitelezése van folyamatban, többek között Miklóirtáson, Szentandráson és Fugyivásárhelyen.
Fotó: Pap István
A tárcavezető a helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott megyei beruházások számait is ismertette. Bihar megyében összesen 335 projektet finanszíroztak, 1,08 milliárd lej értékben. Ezek közül 327-et már lezártak, összesen 965 millió lej értékben. A lezárás ebben az esetben azt jelenti, hogy a kifizetések is megtörténtek.
A fennmaradó nyolc bölcsőde építését még az év végéig be lehet fejezni, de ehhez már a helyi költségvetésekből kell biztosítani a finanszírozást. Ha december végéig sem fejeződnek be a munkálatok, a fel nem használt támogatást vissza kell fizetni.
Nagyváradon a PNRR keretében kilenc új villamost vásároltak, húsz iskola energetikai korszerűsítését végezték el, új tanuszoda épült Őssiben, megújult a szülészet, a prefektúra székhelye, a városháza és a városi rendőrség épülete is. A megye egyik jelentős fejlesztése a töltéseken kialakított kerékpárút-hálózat: összesen 191 kilométernyi szakasz épül a Sebes-Körös, a Fekete-Körös, az Ér és a Berettyó mentén.
Befejeződött az Ady Endre Elméleti Líceum teljes felújítása, valamint a Szent László-templom és a Barátok templomának a rehabilitációja is. Megújulóban van a váradolaszi református templom, és mintegy másfél hónapon belül elkészül a borsi új uszoda.
Fotó: Alexandru Nițescu
A fejlesztési minisztériumhoz tartozó Országos Beruházási Társaság (CNI) finanszírozásával átadták a vaskohsziklási balneológiai rehabilitációs központot, Élesden pedig elkészült az új járóbeteg-rendelő.
Több nagyváradi beruházás még folyamatban van. A görögkatolikus püspöki palota belső felújítása zajlik, a munkálatok várhatóan 2027-ben fejeződnek be. A Püspökfürdőn található gyermekrehabilitációs kórház épületének jelentős részét lebontják, helyére új gyermekkórházat építenek. A nagyváradi új stadion kivitelezési szerződését szintén megkötötték. A beruházást jövőre a helyi költségvetésből finanszírozzák, ezt követően pedig az állami költségvetésből biztosítják a folytatáshoz szükséges pénzt.
Korábban írtuk
Országos beruházások
A volt miniszter országos szinten is számos jelentős megvalósítást emelt ki. Ezek közé tartozik a konstancai kaszinó felújítása, amely közel öt évig tartott. Az épületet tavaly avatták fel. Ugyancsak Konstancán újjáépítették a zsinagógát, amely mára turisztikai látványossággá vált.
Kolozsváron új zeneakadémiai épület készült el, mintegy 50 millió eurós állami beruházással. A Temesvári Nyugati Egyetemen átadták az ország legnagyobb, 902 férőhelyes diákszállóját. A következő legnagyobb hasonló létesítmény Nagyváradon épül.
Temesváron az orvosi és gyógyszerészeti egyetem új diákközponttal gazdagodott, amely sportcsarnokot és egyetemi oktatási helyiségeket is magában foglal. Bukarestben átadták a fővárosi egyetem történelemkarának épületét, Szatmárnémetiben pedig új Szamos-híd épült. Két további nagy beruházás kivitelezése előtt is megnyílt az út. Bukarestben teljesen felújítják a Lia Manoliu olimpiai uszodát, Onești-en pedig kibővítik a tornakomplexumot, ahol egykor Nadia Comăneci is edzett.
A bölcsődeépítési program országosan is eredményesnek bizonyult: 2021 óta 117 új bölcsőde készült el, összesen 6990 új férőhelyet biztosítva. Cseke szerint a program a nagyvárosokban is enyhített a férőhelyhiányon. Fontos intézkedésnek nevezte, hogy a bölcsődék működtetésének finanszírozása átkerült az állami költségvetésbe, és nem a helyi önkormányzatoknak kell állniuk a működési költségeket, hanem az oktatási minisztérium biztosítja a pénzt. Emellett a szükséges személyzet alkalmazását is lehetővé tették.
Cseke Attila elmondta, hogy országos szinten nem volt könnyű a fejlesztési minisztérium munkája, de a mandátumot számos kihívás kísérte. Amikor 2024 decemberében átvette a tárca vezetését, a helyreállítási alap forrásainak lehívása mindössze 15 százalékon állt. Időközben a minisztérium több mint ötezer, összesen 26 milliárd lejes, vagyis mintegy ötmilliárd eurós értékű PNRR-szerződést valósított meg.
A tárcavezető szerint a minisztérium a rendelkezésére álló keret 105 százalékát hívta le, a program végrehajtásának kilátásai pedig elérik a 108 százalékot. Hangsúlyozta, hogy a minisztériumnak nincs problémája a vállalt célok teljesítésével, ezért nem várható szankció elmaradt célkitűzések miatt.
Fontos eredményként említette a vissza nem térítendő támogatások és a hitelek arányának megfordítását. Eredetileg a finanszírozás 70 százaléka hitelből származott volna, végül azonban az arány megfordult, így a források 70 százaléka vissza nem térítendő támogatás lett. Ez jelentős terhet vett le az állami költségvetés válláról.
Az országos programok keretében 4,65 millió négyzetméternyi tömbházat korszerűsítettek energetikailag, a középületek esetében pedig 1,9 millió négyzetméteren végeztek ilyen munkálatokat. Emellett 1147 elektromos közösségi közlekedési járművet szereztek be, és több mint ötezer elektromosautó-töltőpontot alakítottak ki.
A volt miniszter három olyan területet nevezett meg, amely a következő években komoly kihívást jelent a fejlesztéspolitika számára. Az első a lakhatás kérdése. Jövőre indulhat egy európai program a fenntartható lakhatás támogatására, amelyben Románia elsősorban a fiataloknak biztosítana lakhatási lehetőségeket.
Az országban 9,9 millió lakóegység található, ezek közül 2,4 millióban egyetlen személy él. Utóbbiak közül 1,2 millió olyan lakás, amelyben 65 év feletti ember él egyedül. Cseke szerint megoldást kell találni arra, miként lehet segíteni azokat az idős embereket, akik egyedül élnek, és nincs hozzátartozójuk az országban.
A második kihívás a vízellátás. A volt tárcavezető szerint olyan beruházási programra van szükség, amely tározók és mélyfúrású kutak létrehozásával biztosítaná a vízkészleteket. Az ország déli részén, és újabban a Partiumban is egyre nagyobb gondot okozhat a vízhiány, ha a jelenlegi éghajlati folyamatok folytatódnak. Cseke úgy véli, legfeljebb négy-öt éven belül el kell indítani egy átfogó programot ezeknek a térségeknek a vízellátására.
Ezekben a településekben folyamatosan csökken a népesség, ezért olyan programokra van szükség, amelyek megőrzik a meglévő munkahelyeket, és újakat teremtenek. A minisztériumban intenzíven dolgoztak egy ilyen program kidolgozásán, de az még nem készült el.
Cseke kitért arra is, hogy miközben a nagyvárosok környékén gyorsan nő a lakosság száma, az infrastruktúra nem tart lépést a fejlődéssel. A nagyvárosi övezetek fejlesztéséhez szerinte olyan finanszírozási rendszerre lenne szükség, amelynek keretében az adóbevételek egy része visszakerülne a környező községekhez. Ezt a kérdést a pénzügyminisztérium évről évre elhalasztja.
A közigazgatási reformról szólva Cseke Attila kijelentette, hogy nem hisz a csodákban, ugyanakkor a jelenlegi közigazgatási felosztás javítható. A helyi közigazgatási egységek összevonására már most is lehetőség van, de szerinte a reformot az emberek érdekében kell végrehajtani, ezért az összevonásokról az érintett lakosság kell döntsön. A közigazgatási egységek összevonása azzal a veszéllyel járhat, hogy a kisebb községek önállóságukat elveszítve nem tudnának pályázni, és így a fejlődés nem lenne biztosítva számukra.
Csíkszék
