Tóth Gábor
Kacsóh Pongrác János vitéz c. daljátékának stúdióelőadására került sor június 30-án, csütörtökön 18 órai kezdettel a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében, az egyetem első- és másodéves magánének szakos hallgatóinak előadásában.
A kánikula ellenére is bő százan jöttek el megnézni, meghallgatni a két éve indult magánének szak hallgatóinak csütörtök délutáni daljáték-stúdióprodukcióját. Sok ismerős szakmabeli művésztanár arc is feltűnt a nézőtéren, de már a kezdés előtti izgatott várakozásból is kiérződött, hogy kétségtelenül valami igazán nagyszerű van készülőben. Azt tudjuk, hogy a szakma kiválóságai tanítják a PKE magánének szakának diákjait, akik közül viszont néhányan már most ígéretes kiválóságok a szakmában, erről most meggyőződhettünk. Az oktatók közül Carmen Vasile volt rendezője, most egyben házigazda konferálója és felvonásközi narrátora is az előadásnak, Molnár Levente a felkészítő énekmester, a tündérszín tánckoreográfiáját L. Székely Melinda tanította be, a zongorakísérő, korrepetitor Bogdán Bódis Ádám volt.
A szerepek és a teljes feladatkör oly módon lettek kiosztva, hogy az egyéni erények kiragyoghassanak a játékból, mindeközben pedig a csapatmunka harmóniában érvényesülhessen. Mindenkire személyiségéhez megfelelő karakter és adekvát feladatmennyiség lett bízva, mindenki kellő foglalkoztatása jegyében a szerepek is cserélődtek, több Jancsi/János, Juliska, Gonosz mostoha volt, de pl. két Francia királyleány stb., ugyanakkor volt aki más karakterbe is átvándorolt. Zavarosan hangozhat mindez így, de helyben látva, hallva és átélve tökéletesen lekövethető volt a zenei, színházi szándék, s mögötte a pedagógiai is. Énekesi, prózai színészi, színpadi mozgási, színpadi- és lélekjelenléti, improvizációs készségi gyakorlati képességeket egyaránt maximálisan megkövetelt a fiataloktól a stúdiókörülményekhez adaptált daljáték színrevitele (dalt és játékot is tehát), ezek az erények biza mind kellenek a pályához, és még valami, az a bizonyos megmagyarázhatatlan plusz... Ezekből az értékekből részesült most bőségesen a közönség. Amit a fiatalok létrehoztak az friss, szellemes, izgalmas, magával ragadó, sziporkázó, ünnepet teremtő, nagyszerű volt, de ezt a sort hosszasan lehetne még folytatni.
Álljon itt a produkciót színre vivő magánének szakosok névsora (köszönet a közlésért Carmen Vasile rendezőnek): András Gábor Róbert (Jancsi, Bartoló udvarmester), Baliga Anita (Gonosz mostoha), Bodi Mátyás László (Csősz, Egy legény), Dánél Kristóf (Bagó), Gábor Margit (Francia királyleány), Juhász-Boylan Palkó (Francia király, Strázsamester), Király Margaret (Iluska, Udvarhölgy), Kovács Gábor (Jancsi), Molnár Célia (Francia királyleány), Nagy Kinga Nikoletta, Nagy Noémi (Iluska, Udvarhölgy), Pácsi Árpád (Bagó), Porsztner Abigél (Gonosz mostoha, Udvarhölgy), Szabó Szidónia (Gonosz mostoha, Udvarhölgy), Tornai Henrietta (Iluska, Udvarhölgy).
Figyeljük ezeket a neveket, mert könnyen megtörténhet, hogy némelyik hamarosan egészen nagy reflektorfényből köszön vissza majd ránk.
