Ne feledkezzünk meg az emberekről a gazdasági képletekben!

Daniel Palaghianu, a nagyváradi USR elnöke és az USR váradi polgármesterjelöltje

A közelmúltban a vendéglátó szektor kis- és középvállalkozásainak (kkv-k) számos képviselőjével beszélgettem, és minden beszélgetéssel tisztábbá vált a bizonytalan és félelmetes jövő képe. Az ember érzi az aggodalmat, a félelmet attól, hogy mi lesz. Jelenleg az üzleti élet befagyott: befektetések, munkaerő-felvétel, jótékonysági támogatás. Mindenki várja, hogy végül mit talál ki a kormány.

Szeretném megosztani Önökkel azoknak az embereknek a perspektíváját, akik ezeket a vállalkozásokat vezetik, és a túlélésért küzdenek a változékony adózási környezetben, egy üzleti tanácsadó szemével nézve, aki felelősségteljesen hangot ad aggályainak.

Az adók és illetékek emelése jelentős hatással lesz a vállalkozói szellemre. Ez az intézkedés ugyan többletbevételt jelenthet a kormánynak a költségvetési hiány fedezésére, de további nyomást gyakorol a vállalkozókra, különösen a kkv-kra.

Honnan támadt ez a "lyuk" a költségvetésben, az a 30 milliárd lej, amelyet Romániának fedeznie kell ahhoz, hogy kikerüljön a túlzottdeficit-eljárásból, és továbbra is vonzza az európai forrásokat, különösen a PNRR-ből? Az állami kiadások folyamatosan nőttek. Csak 2023 első hat hónapjában az állam 40 milliárd lejjel többet költött, mint 2022 azonos időszakában.

Innen jön a vállalkozók heves reakciója, hogy fizetniük kell a PSD–PNL kormány tobzódásáért. Néhány példa: a különnyugdíjak elérték a 17 milliárd lejt, az államtitkárok száma a 2010-es 50-ről 2023-ra 200-ra nőtt, mindössze egy év alatt 17 ezer embert vett fel a közigazgatás.

A kormány a múlt hónapban pedig szuper-ügynökséget hozott létre a minisztériumok alárendeltségébe tartozó állami vállalatok felügyeletére, 88 beosztással és havi 4000 eurós igazgatói fizetéssel.

A várható adó- és illetékemelésekkel szembeni heves reakció másik oka, hogy az a pénz, amit a magánszektor ezen felül befizet, nem a közszolgáltatások színvonalának emelésében fog megjelenni: nem lesz több autópályánk, kórházunk, minőségi oktatás.

Most a nagyváradi vendéglátóiparról fogok beszélni, amely több szempontból is sértettnek érzi magát: a világjárvány idején megszorította a nadrágszíjat, ígéretet kapott egy Horeca 2 állami támogatási programra, amely soha nem valósult meg, most pedig a kormány által meghirdetett intézkedések kapcsán három veszély is fenyegeti: a kkv-k adójának emelése, az éttermek, a kulturális és szabadidős tevékenységek, valamint a magas cukortartalmú ételek és italok áfájának emelése 9 százalékról 19 százalékra.

Ez az áfaemelési intézkedés pusztító következményekkel járhat a nagyváradi vendéglátói iparágra és a turizmusra, amely jelentősen hozzájárul a város jövedelméhez és gazdasági jólétéhez.

Véleményem szerint a nagyváradi és a Bihar megyei PNL-vezetésnek nyomást kellene gyakorolnia a kormányra, és le kellene állítania ezt a gazdaságot és a helyi lakosságot érintő tervet. Szerintem egy polgármesternek és a megyei tanács elnökének kötelessége fellépni ez ellen Bukarestben.

A legalább 10 százalékos áremelkedés drasztikusan befolyásolhatja a fogyasztást. Egy olyan időszakban, amikor ez az ágazat már megsínylette a járványt, valamint az emelkedő közüzemi költségeket, a döntés a területen tevékenykedő számos cég számára a véget jelentheti.

Emellett a vendéglátóiparra is kihat az a nagyszámú építkezés, amely miatt idén nyáron elment a turisták kedve Nagyvárad látogatásától. Jelentős volt a szállodák kihasználtságának júliusi 20 százalékos csökkenése.

Ám mintha ez nem lett volna elég, az adóhivatal ellenőrei visszaélésszerű és jogilag megalapozatlan ellenőrzéseket végeztek az év eleje óta a kávé és tea után 19 százalékos áfa fizetésére kötelezett kávézókban és éttermekben, bár ezek nem édesített termékek. Ez a helyzet további feszültséget szült a gazdasági szereplők között.

A közvetlen hatás az árak növekedésében, valamint a fogyasztók számának és az egy főre jutó átlagos fogyasztás értékének csökkenésében lesz érezhető. Ki enged meg magának egy étkezést étteremben, egy kávét vagy egy teát a teraszon, egy süteményt, amikor ezek az árak sok váradi számára megfizethetetlenek lesznek?

A vendéglátó szektorban érdekelt felekkel folytatott beszélgetések mély és jogos aggodalmat tükröztek a jövővel kapcsolatban. Az adók és illetékek ismétlődő emelésével járó, folyamatosan változó fiskális környezetben a kis- és középvállalkozások, különösen a vendéglátás területén, egyre növekvő bizonytalansággal és nyomással néznek szembe. Nem kizárt, hogy az új adók csődhöz és értelemszerűen munkanélküliséghez vezetnek, különösen a vendéglátóipari alkalmazottak körében.

Létfontosságú, hogy az adózási döntéseket úgy hozzák meg, hogy mélyen megértsék azok gazdaságra gyakorolt hatását és az embereket, akik azért küzdenek, hogy életben tartsák vállalkozásukat. Ebben a nehéz időszakban az empátia és a kormányzati támogatás különbséget tehet számos értékes vállalkozás fennmaradása és csődje között hazánkban.

A világjárványból való kilábalásért folytatott hosszú küzdelem után a vendéglátó szektor új és elrettentő fiskális kihívásokkal néz szembe.

Zárásként szeretném leszögezni, hogy a vendéglátó szektor vállalkozóival való beszélgetés során nem tudtam nem érezni, hogy erőfeszítéseiket és törekvéseiket veszélyeztetik az őket figyelmen kívül hagyó vagy félreérthető döntések. Mindannyiunknak, függetlenül attól, hogy milyen szerepet tölt be a gazdaságban vagy a társadalomban, alaposan át kell gondolnunk ezen intézkedések hatását, és olyan megoldásokat kell keresnünk, amelyek valóban hosszú távon szolgálnak bennünket.

A szavak és a számok fontosak, de az emberek, reményeik és álmaik is azok. Ne felejtsük el őket gazdasági képletünkben.

Fizetett hirdetés!

CH 19852