ERDON-összeállítás
A háztáji gazdaságok száma rohamosan csökken Romániában. Az Országos Statisztikai Intézet adatai a 2020-as mezőgazdasági népszámlálást követően aggodalomra adnak okot. Eszerint 2010 és 2020 között a kevesebb mint egy hektáros háztáji gazdaságok közül 488 ezer szűnt meg. Ugyanilyen aggasztó az a tény, hogy 2010-ben 184 ezer hektárnyi területet borítottak családi kiskertek, de 2020-ra ebből 58 ezer hektárnyi terület eltűnt, illetve megváltoztatták a rendeltetésüket. Ez azt jelenti, hogy a parasztgazdaságok területének 31,86 százalékát immár nem művelik meg. Ha ez így folytatódik, akkor újabb tíz év múlva talán már alig lesznek az országban háztáji gazdaságok. Efelé mutat az is, hogy egyre nő a munkanélküliség falusi környezetben, a falvak elnéptelenednek, masszív elvándorlás tapasztalható. A háztáji gazdaságok eltűnésének egyéb negatív következményei is vannak: egyre többet fizetünk a kétes minőségű, ipari termelési módszerrel előállított élelmiszerekért, és ezek az ételek az egészségünkre is káros hatással lehetnek.
Az ideiglenes statisztikai adatok által sugallt veszélyekre és negatív tendenciákra figyelmeztet az Eco Ruralis Egyesület is. A szervezet elnöke, Szőcs Attila többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy „Romániában a legtöbb családi gazdaság és tanya nagyon kicsi, melyek egymástól függnek. Ezek a gazdaságok elengedhetetlenek a vidéki közösségek túlélésének biztosításához, a helyi és minőségi élelmiszerek előállításához, a vidéki kultúra életben tartásához” – idézi szavait a Jurnal Bihorean. Az egyesület elnöke szerint a paraszti életforma eltűnéséhez vezet a hatóságok közömbössége, a piacok liberalizációja, a fejletlen infrastruktúra, valamint a háztáji termelés háttérbe szorulása is, ugyanis a pusztán gazdasági szemléletű mezőgazdaságban arra ösztönzik a gazdákat, hogy szövetkezetekbe tömörüljenek. Az elnök szerint, ha az illetékes hatóságok nem cselekszenek azonnal, akkor a paraszti életforma el fog tűnni.
Panaszok
Maguk az érintettek is panaszkodnak. „Tőlünk átveszik a tejet egy lej ötven baniért, és látom, hogy az üzletben tíz lej lett egy liter tej. Hogyan lehetséges ilyesmi? A hatóságok kellene segítsenek minket, hogy valahogy túléljünk” – fogalmazott az egyik gazda. Hogy egyre kevesebben tartanak tehenet tejtermelés céljából, azt megerősíti az a felmérés is, amelyet a Bihar Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság készített a mezőgazdasági minisztérium felkérésére.
Érdekes módon azonban ezzel párhuzamosan sok pénz áramlik a Bihar megyei mezőgazdaságba a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökségen (AFIR) keresztül. A gazdák számos európai finanszírozási programból hívhatnak le pénzügyi támogatást. Igaz, ezek a pénzek jobbára nem a kisgazdákat segítették, bár jutott nekik is belőle, hanem többek között a fiatal gazdák megtelepedésére és mezőgazdasági vállalkozás indítására, termelésösztönzésre stb. fordították. Csak a tavaly szeptemberben megnyitott átmeneti finanszírozási időszak kezdetétől fogva több mint 1500 kifizetési bizonylatot állított ki az AFIR Bihar megyei gazdáknak összesen 46 millió euró értékben. A hat megyét – Bihart, Kolozst, Szatmárt, Szilágyot, Máramarost és Beszetrce-Naszódot – magába foglaló észak-nyugati fejlesztési régióban, ahol összesen 108 millió eurót fizettek ki, Bihar a maga 46 millió eurójával az összköltségvetés 42 százalékát szerezte meg. „Ebből a pénzből a nagy- és kistermelőknek is történtek kifizetések. 365 fiatal gazda letelepítését segítettük elő, folytattuk, sőt befejeztük az üvegházak, vágóhidak, csirke-, sertés- és szarvasmarha-tenyésztő állattartó telepek, malomipari egységek, gabona-, gyümölcs- és zöldségraktárak stb. építését” – nyilatkozta a Jurnal Bihoreannak Cristian Buzlea, az AFIR Bihar megyei igazgatója.
