Pap István

Rengeteg támogatási forrás áll Románia rendelkezésére, a kérdés már csak az, mennyit sikerül ebből lehívni. Ez volt az alapüzenete annak a találkozónak, melyen Cseke Attila fejlesztési miniszter és több államtitkár vett részt a Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nagyváradi székhelyén. „Több tíz milliárd euró van, ennyi pénzzel Románia még soha nem rendelkezett. Ezért kell hatékony mechanizmusokat kidolgozni annak érdekében, hogy ezek a pénzek eljussanak az egész országba a helyi közösségekhez” – fogalmazott a fejlesztési miniszter a mintegy két tucatnyi megjelent előtt. Később megjegyezte: „Nagyon sok finanszírozási lehetőség van, és csak rajtunk múlik az, hogyan tudjuk lehívni ezeket az összegeket az elkövetkező években úgy, hogy ne kelljen ebből semmit visszaadni”. A miniszter beszélt többek között a város- és területrendezési kódex tervezetéről, melyről egy nappal korábban szintén beszámolt a Bihar megyei polgármesterekkel folytatott megbeszélésen, és kitért a minisztérium által bonyolított országos és nemzetközi finanszírozási programokra is.

Elsőként az Anghel Saligny Országos Beruházási Programról tett említést, melynek keretében rekord összeg, 13 milliárd euró áll rendelkezésre az alapinfrastruktúra (megyei és községi utak) és a közműhálózatok (víz- és csatorna, valamint gázhálózatok) kiépítésére, illetve korszerűsítésére. Az ország minden önkormányzatának garantáltak egy bizonyos támogatási összeget ebben a programban, az egyetlen feltétel, hogy legyen legalább egy érvényes benyújtott projektjük. Bihar megyéből mindössze három közigazgatási egység nem nyújtott be projektet erre a programra, az összes többinek van legalább egy elnyert pályázata. Jelenleg 4.681 beruházás van elfogadva az Anghel Saligny program keretében. A továbbiakban elmondta, hogy a minisztérium saját beruházási programja főként az Országos Befektetési Vállalaton (CNI) keresztül zajlik. Jelenleg 1.068 beruházás van leszerződve. Az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR) négy különböző finanszírozási programot bonyolít a minisztérium, a helyi fejlesztési programot, melyet két körben bonyolítottak le: első körben garantált összegre pályázhattak az önkormányzatok hét típusú beruházással, második körben már versengtek egymással a közigazgatási egységek a támogatási összegekért. A másik a Megújítási hullám elnevezésű program, melyből az épületek energiahatékonyabbá tételét finanszírozzák. Ezek mellett van még egy turisztikai és egy oktatásügyi finanszírozási program is, melyet a minisztérium bonyolít a PNRR-ből. Elmondta, hogy Romániának most körülbelül 8.500 finanszírozási szerződése van a PNRR programban, ebből 6.667 szerződés a fejlesztési minisztériumon keresztül köttetett meg összesen 7 milliárd euró értékben.

Említést tett a Szent Anna bölcsődeépítési programról is, melynek keretében országszerte 230 bölcsőde építésére van biztosítva a finanszírozás, illetve a fejlesztési minisztérium hatáskörében dolgozik az Országos Lakásügynökség (ANL) is. Kiemelte, hogy a fentiek csak a fejlesztési minisztérium segítségével rendelkezésre álló források, de a többi minisztérium is jelentős összegek fölött diszponál. „A Szállításügyi Minisztérium költségvetése a duplája a miénknek” – említette példaként Cseke Attila.

A találkozón szintén a pályázati lehetőségekről beszélt Hegedüs Csilla az Európai Beruházásokért felelős Minisztérium államtitkára, Matuz Zsolt, a fejlesztési minisztérium államtitkára, György Attila, a Pénzügyminisztérium államtitkára és Gheorghe Bogdan, a turisztikai minisztérium főtitkár-helyettese. Az eseményen Constantin Badea a megyei iparkamara főtitkára hívta fel a döntéshozók figyelmét néhány a kis- és középvállalkozások életét megnehezítő problémára. Megjegyezte, hogy az üzemanyag és az energia árának a robbanása gyakorlatilag a feje tetejére állította a piacot, e tekinteben jó lenne ha az árak legalább a két évvel ezelőtti szintre állnának vissza. Hozzátette, hogy jobban kellene segíteni a kis- és közepes vállalkozókat, ugyanis csak az idei év első négy hónapjában 170 ilyen vállalkozás jelentett fizetésképtelenséget Bihar megyében. Megjegyezte azt is, hogy a külföldi bankok romániai képviseletei 15-20 százalékos megtérülési rátával dolgoznak, miközben származási országukban mindössze 3-4 százalékos a megtérülési ráta. Ilyen körülmények között a hazai kis- és középvállalkozások nem tudják felvenni a versenyt a külföldi vállalkozásokkal, hiszen itthon sokkal drágább a hitel. Végezetül a megjelentek kérdéseire válaszoltak a kormányzati képviselők.