Pikó Stefánia
Az időjárás immár nemcsak a kertek és a zöldövezetek fáinak, virágainak, hanem az allergén növények „burjánzásának” is kedvez. Utóbbiak várható felbukkanásának kevésbé örülve, mint tudjuk, a hatóságok, önkormányzatok elkezdték felszólítani a lakosságot a zöldövezetek, kertek, telkek karbantartására, az erősen allergén parlagfű kiirtására, még mielőtt az kivirágozna. Ez a gyomnövény, amelyet senki sem szeret, gyakran előfordul utak és vasúti sínek mentén, ami azt jelenti, hogy a lakosság egészségének és jó közérzetének védelme nemcsak azoknak a magánszemélyeknek a felelőssége, akiknek szántóföldjein, telkein, kertjeiben esetleg előfordul, hanem az adott települések közterület-fenntartóinak is. Az irtást pedig minden esetben fontos idejében megkezdeni. A környezetvédelmi ügynökség korábbi felszólításának értelmében a parlagfűvel fertőzött területek felmérése és azonosítása tavasszal, a gyomnövény kihajtása után kezdődik, és legkésőbb minden év május 20-ig befejeződik, amikor megfigyelhető a más gyomfajoktól való eltérés. A közigazgatási-területi egységek körzetében a parlagfűvel fertőzött földterületek ellenőrzését és azonosítását a helyi közigazgatási szervek végzik az általuk alkalmazott mezőgazdasági megbízottak vagy a polgármester által erre kijelölt személyzet révén. A parlagfű elleni védekezésre vonatkozó 2018/62. számú törvényben megfogalmazott jogszabályok be nem tartása szabálysértésnek minősül, ami természetes személyek esetében 1000 és 5000, jogi személyek esetében pedig 10.000 és 20.000 lej közötti pénzbírsággal büntetendő.
Ellenőrzések
A törvény szerint a helyi közigazgatási hatóságok minden évben legkésőbb június 5-ig értesítést küldenek minden olyan földterület tulajdonosának vagy birtokosának, a közutak, vasutak, vizek kezelőinek, amelyek esetében jelentős mértékű parlagfű-fertőzést észleltek. Ezt követően az ellenőrzést és a parlagfűre vonatkozó jogszabályi kötelezettségek be nem tartásának megállapítását az a helyi közigazgatási hatóság végzi, amelynek illetékességi területén az ellenőrzést tartják, a polgármester által felhatalmazott személyzet, a helyi rendőrök vagy az Országos Környezetvédelmi Őrség megbízottjai.
A parlagfű irtása
Egyértelműen az a legjobb megoldás, ha a gyomnövényt gyökerestül távolítjuk el a talajból, hiszen így kevesebb lesz az esélye annak, hogy ugyanitt újra előbújik. Nagyon nagy telkek, földek esetében lehetetlennek tűnő munka minden egyes tövet kézzel kitépni, ezért sokszor nem is ezzel a megoldással élnek, hanem lekaszálják az adott területet – így ezt szinte biztosan meg kell ismételni. A kaszálást ajánlott a talajhoz minél közelebb végrehajtani, hogy az összes hajtástól megszabaduljunk, ellenkező esetben csak késleltetve lesz a virágzás, illetve a kaszálást ajánlott kétszer-háromszor is megismételni, mielőtt elérkezik a virágzás időszaka.
Ha a gyomnövény nagyobb területen terjedt el, gyomirtó szereket is lehet alkalmazni, kora tavasszal, amikor a gyomnövény 10–15 centiméteres és könnyen felismerhető. A gyomirtó szer típusának és dózisának meghatározásához a tulajdonosok, gazdálkodók részletes tájékoztatásért a megyei mezőgazdasági igazgatóságok szakembereihez, illetve szükség esetén az önkormányzatok szakembereihez fordulhatnak. Az intézkedést a növényvédő szerek forgalmazására és felhasználására vonatkozó hatályos jogi kerettel összhangban lehet alkalmazni.
Biológiai védekezés
Érdekesség, hogy jelenleg éppen magyar kutatók kísérleteznek egy új, biológiai védekezéssel a parlagfű ellen. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az Eötvös Loránd Kutató Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének közös kutatásáról van szó. Elképzeléseik szerint az úgynevezett parlagfű-olajosbogarak hatékonyan ritkíthatják a gyomnövényt, melyeket néhány éven belül mesterségesen felszaporítva lehetne kihelyezni. A csoport amellett, hogy laboratóriumi körülmények között vizsgálja a fajt, a vadon élő, magyarországi állományok felderítésén is dolgozik. Ilyen bogarat egyébként először 2020-ban észleltek a szabadban Magyarországon. A magyar Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal igazgatója, Jordán László korábban kifejtette, hogy a parlagfű elleni védekezésben sok más ország is érdekelt. Az eddigi vizsgálatok szerint a levéltetvek, levélbolhák és levélgombák nem jelentenek igazán hatékony biológiai megoldást. A szakember abban bízik, hogy a parlagfű-olajosbogár oda is eljut majd, ahová a hatósági ellenőrzés nem. Így a gyomnövények eddig ismeretlen élőhelyei is elérhetővé válnak.
A növény tömeges pollenszórása várhatóan augusztus elején kezdődik, ekkor már országszerte tüneteket okozhat virágpora, a szezon erősségét azonban nagyban befolyásolja az augusztusi és szeptemberi időjárás. A szezon tetőzése az előző évek tapasztalatai alapján augusztus végén, szeptember elején várható. A tömeges virágzás során a tartós, esős időszakok visszavethetik a pollenterhelést, azonban a záporok, zivatarok csak rövid időre tisztítják meg a levegőt.
