Így nőhet a nyugdíja: sokan nem tudnak erről a szabályról
Így nőhet a nyugdíja: sokan nem tudnak erről a szabályról

Fotó:

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Magasabb nyugdíjra számíthatnak azok, akik a kötelező időn túl is hosszabb ideig fizettek járulékot az állami nyugdíjrendszerbe. A 2023/360-as nyugdíjtörvény stabilitási pontokkal jutalmazza a hosszabb járulékfizetéses szolgálati időt, a pluszpontok pedig közvetlenül növelik a nyugdíj összegét. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat arról, kik jogosultak erre a kedvezményre, és hogyan számítják ki a stabilitási pontokat.

A 2023/360-as nyugdíjtörvény egyik legfontosabb újdonsága az úgynevezett stabilitási pontok bevezetése, amelyekkel

az állam azokat kívánja jutalmazni, akik hosszabb ideig maradtak aktívak, és a kötelező időszakon túl is fizettek társadalombiztosítási járulékot az állami nyugdíjrendszerbe.

Ezek a pontok nem külön juttatásként jelennek meg a nyugdíjszelvényen, és nem is önálló összegként fizetik ki őket, hanem közvetlenül beépülnek a nyugdíj kiszámításába, így hozzájárulhatnak a végleges nyugdíjösszeg emelkedéséhez. Sokan ugyanakkor tévesen úgy gondolják, hogy elegendő 25 évnél hosszabb munkaviszonnyal rendelkezniük, a törvény azonban ennél szigorúbb feltételt ír elő.

A jogszabály ugyanis nem a teljes munkában töltött időt veszi figyelembe, hanem kizárólag a járulékfizetéses szolgálati időt. Ugyanilyen fontos szabály, hogy az első 25 év után egyáltalán nem járnak ilyen pontok, vagyis a kedvezmény kizárólag a 25 évet meghaladó járulékfizetéses szolgálati időre vonatkozik.

Sávosan nő a megszerezhető pontok száma

A törvény progresszív rendszert alkalmaz, vagyis minél hosszabb ideig fizet valaki járulékot a 25 éves küszöb elérése után, annál több stabilitási pontot szerezhet.

A 25 éven felüli, legfeljebb 30 évig terjedő időszak minden éve után 0,5 pont jár, a 30 és 35 év közötti időszakban évente már 0,75 pontot írnak jóvá, míg a 35 éven túli minden további év egy teljes pontot ér.

A szabályozás a töredékéveket sem hagyja figyelmen kívül, ezért ha valaki nem teljes évet, hanem csak néhány hónapot vagy napot dolgozott a következő sávban, a pontokat arányosan számítják ki.

A rendszer működését néhány egyszerű példa jól szemlélteti. Aki 26 évnyi járulékfizetéses szolgálati időt szerzett, az mindössze egy többletév után kap stabilitási pontot, vagyis összesen 0,5 pont jár neki. Egy 30 éves szolgálati idővel rendelkező biztosított ezzel szemben már öt olyan évet tud felmutatni, amely meghaladja a 25 éves küszöböt, így összesen 2,5 stabilitási pontot szerezhet. A rendszer még kedvezőbbé válik azok számára, akik 35 évnél is hosszabb ideig fizettek járulékot, hiszen az ezt követő minden év már egy teljes pontot ér, vagyis a nyugdíjpontok száma egyre gyorsabban emelkedik.

Nem külön összeget fizetnek utánuk, hanem a nyugdíjat növelik

A stabilitási pontok nem jelennek meg külön tételként a nyugdíjszelvényen, ezért a jogosultak nem kapnak külön összeget ezen a jogcímen. Ezek a pontok hozzáadódnak a munkával és a befizetett járulékokkal megszerzett nyugdíjpontokhoz, majd az így kialakuló összesített pontszám alapján számítják ki a nyugdíj végleges összegét. Ennek megfelelően minél hosszabb ideig fizet valaki járulékot az állami rendszerbe a 25 éves küszöb elérése után, annál több stabilitási pontot gyűjthet össze, ami végső soron magasabb nyugdíjat eredményezhet.

A jogalkotó ezzel a megoldással azt kívánta ösztönözni, hogy minél többen maradjanak tovább a munkaerőpiacon, és hosszabb ideig járuljanak hozzá az állami nyugdíjrendszer finanszírozásához.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben