Pap István
Nem fért el mindenki a Posticum nagy rendezvénytermében, így voltak, akik az udvaron foglaltak helyet a szerda délutáni eseményen, melyen először a nagyváradi származású dr. Boka László József Attila-díjas irodalomtörténész, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat főmunkatársa tartott előadást Ady Endre életének jelentős időszakáról, az 1908-09-es évekről. Elhangzott, hogy Ady életében alapvető változások történtek az említett két évben, ami irodalomtörténeti szempontból is kiemelkedő időszak, hiszen akkor indult a Nyugat, A Holnap, és a Szeretném, ha szeretnének című Ady-kötet versei is ebben a korszakban születtek. Az irodalomtörténet iránt érdeklődők Ady életéhez legtöbbször a lármát, az előtérbe tolt ént szokták kapcsolni, és kevésbé a magányos, a vívódó, a kiútkereső embert. Furcsaságnak is tekinthető, hogy Ady szakmai befutása ezekben az években véglegesedik, de ő nem érzi sikernek mindezt, hanem komolyan elgondolkozik azon, hogy abbahagyja a versírást, és valamilyen polgári foglalkozás után néz, de ez sem lehet már megoldás számára, mert „amit ő felépített az első évtizedben önmagáról, a különböző maszkokat, különböző társadalmi szerepeket már nem tudja levetkőzni” – fogalmazott az irodalomtörténész. Boka László hangsúlyozta, hogy a többszörös traumák időszaka – a Léda-szerelem válsága, halva született gyermeke, a kimerítő társadalmi harcok – mélyen érintik Adyt, és innentől kezdve a költészete és életszemlélete is változni fog. „Ő a Mindenséget próbálta megélni, de ez nem sikerül, és ezt követően az őrá olyannyira jellemző zsenitudat és a mandátumos költő szerepe érezhetően visszacsökken, és költészetében egészen más versnyelvi stílus lesz domináns” – fejtette ki Boka László.
Zene
A közel fél órás, tartalmas előadás után lépett a közönség elé a Misztrál együttes. Török Máté, az együttes frontembere, elmondta, hogy az idén jelent meg ARJ című lemezük, melyen Ady Endre, Radnóti Miklós és József Attila megzenésített versei hallhatók.
A lemez keletkezésének köze van Nagyváradhoz, ugyanis annak zenei része a Posticumban készült 2020 januárjában. Az együttes terve az volt, hogy megturnéztatja azokat a dalokat, csakhogy 2020 márciusában elért ide is a világjárvány, így ezek a dalok csak itt, a Posticumban hangzottak el egyetlen alkalommal. A szerda esti koncertre nem kifejezetten csak az ARJ album dalait, hanem egy zömében huszadik század eleji verseket tartalmazó összeállítást hoztak el. Elsőként Babits Mihály Álmok kusza kertjeiből című versére készült dal hangzott el, majd az ARJ albumon is hallható Kocsi-út az éjszakában című Ady-vers, majd William Blake London című költeménye következett, melyet Radnóti Miklós fordított magyar nyelvre. Már az első dalok megszólaltatása megmutatta az együttes tagjainak sokoldalúságát és kiemelkedő muzikalitását: Pusztai Gábor ütőhangszeresen kívül az együttes többi tagja többféle hangszeren is játszott, ugyanakkor Török Máté, Tóbisz Tinelli Tamás és Heinczinger Miklós nagyszerű énekesi kvalitásokkal is rendelkeznek, így a dalokat több szólamban tudták előadni. Ráadásul a közönséget is éneklésre fogták a Két szál pünkösdrózsa című népdal megszólaltatásakor. Az együttes zenéjében felismerhetők a magyar népzenei motívumok, a világzenei stílus és a kortárs könnyűzenei stíluselemek is, és külön értéke a nagyon gazdag hangszerelés, ugyanis a dob, gitár, bőgő alapfelállás hangzását számos más hangszer – furulyák, doromb, cselló, mandolin, koboz, tambura és ütőhangszerek – hangjával színesítették. A több mint egy órás programban elhangzott még József Attila Harmatocska című verse, Ady Endrének a Párizsban járt az ősz és a Hiszek hitetlenül Istenben című költeményei, Dsida Jenő két verse, az Arany és kék szavakkal, valamint a Meghitt beszélgetés a verandán, Weöres Sándor Portré és Nőalak című verseinek egyetlen dalba komponált verziója, majd a Két szál pünkösdrózsa után Babits Mihály Csak egy kis méhe című versére írt dal hangzott el. A program utolsó darabja Ady Endre Az idegen arcok című költeményére született. A közönség hangos tetszésnyilvánítása késztette az együttest arra, hogy ráadásként Babits Mihály Turáni induló című versének vérpezsdítő, lendületes dallá formált verzióját adják elő, még emlékezetesebbé téve a mindvégig élménygazdag koncertet.
