A térségben a jégeső elsősorban Tótit és Papfalvát sújtotta, miközben a környező településeken alig lehetett érzékelni a vihar hatását. Huszár Antal elmondta, hogy Margittán, Micskén és Érszőlősön csak jelentéktelen mennyiségű jég hullott, olyannyira, hogy sokan észre sem vették, Érbogyoszlóban és Ottományban pedig egyáltalán nem esett jég. Hozzátette, hogy Tótiban sem egyforma erővel csapott le a vihar, mert míg a Micske felőli településrészen gyengébb jégeső hullott, addig a Papfalva felőli részt jóval nagyobb intenzitással érte a jég, ezért ott alakultak ki a legsúlyosabb károk.
Huszár Antal elmondása szerint előbb csak kisebb eső esett, majd amikor elállt, a gazdák visszatértek a földekre folytatni a munkát, alig tíz perccel később azonban teljesen beborult az ég, és hirtelen zúdult le a jégeső. Hasonló időjárási fordulatot tapasztaltak Margittán is, ahol röviddel azután, hogy kisütött a nap, néhány felhőből pillanatok alatt sötét viharfelhőzet alakult ki, majd megérkezett a zivatar.
A helyszíni szemle alapján a legsúlyosabb károk a település alsó részén keletkeztek, ahol több gazdaságban is jelentős termésveszteséggel kell számolni. Huszár Antal úgy fogalmazott, hogy „elég siralmas a helyzet”, és példaként említette, hogy az egyik felkeresett tóti gazda mintegy másfél hektárnyi zöldségültetvényén okozott komoly pusztítást a néhány perces jégverés.
A zöldségfélék szenvedték el a legnagyobb károkat
A helyszíni szemle alapján a jégverés elsősorban a zöldségtermesztőket sújtotta, de a szőlőültetvényekben és a szántóföldi kultúrákban is jelentős károkat okozott. Huszár Antal elmondta, hogy
a dinnyénél például a jég a lomb mintegy háromnegyedét felaprította, míg a paprikánál és a padlizsánnál nemcsak a leveleket tépte szét, hanem a hajtásokat is derékba törte. Hozzátette, hogy a gazdák ugyan regeneráló készítményekkel próbálják kezelni az állományt, de egyelőre bizonytalan, hogy ezekből a növényekből lesz-e még értékelhető termés.
A fotóra kattintva galéria érhető el.
Fotó: Huszár Antal
A szőlőültetvények sem úszták meg a vihart, több helyen szinte teljes terméskieséssel kell számolni. A falugazdász szerint a jég felrepesztette a bogyókat, amelyek így könnyen rothadásnak indulhatnak, ugyanakkor megfigyelhető volt, hogy azok az ültetvényrészek, amelyek egy gyümölcsös szélén feküdtek, valamivel védettebbek voltak, mert a fák részben felfogták a jégverést. Mint mondta,
A gyümölcsösökben szintén keletkeztek károk, ezek azonban összességében jóval kisebbek voltak, mint a szőlőben vagy a zöldségkultúrákban.
A szántóföldi növények közül a kukoricát is súlyosan megviselte a vihar, ugyanakkor ennél még van esély a részleges regenerálódásra. Huszár Antal elmondta, hogy a jég erősen összeverte a kukorica leveleit, a gazdák mégis reménykednek abban, hogy az állomány kiheveri a sérüléseket, különösen akkor, ha a következő egy-két hétben nem érkezik újabb hőhullám, mert a mérsékeltebb idő kedvez a sebek gyógyulásának. A búza esetében a jég nem döntötte meg az állományt, viszont a kalászosok számára az aratás előtti nagy mennyiségű csapadék sem kedvező, ezért a minőségromlás inkább emiatt jelenthet problémát.
A falugazdász szerint ugyanakkor a jég mérete ebben a térségben nem volt akkora, hogy az épületekben is komoly károkat okozzon. Elmondása szerint sem a tetők, sem az autók nem sérültek meg, sőt még a fóliasátrakat sem szakította át a jég. Mint felidézte, az általa meglátogatott termelő huszonöt éve foglalkozik kertészettel, és ezalatt mindössze egyszer érte korábban jégverés, akkor azonban a növények még képesek voltak regenerálódni. A mostani viharról viszont úgy vélekedett, hogy jóval súlyosabb volt az előzőnél, és bár a paprikából és a padlizsánból még lehet valamennyi termés, a dinnye nagy valószínűséggel teljesen odaveszett.
Csíkszék
