Ezt követően a szolgáltatók nem kapják meg többé az államtól a piaci ár és a fogyasztók felé számlázott ár közötti különbséget: a számlákon a tőzsdén (OPCOM, BRM) kialakuló beszerzési ár, valamint a szolgáltatók haszonkulcsa jelenik majd meg. Hatósági árak nélkül a lakosság közvetlenül szembesül az árak ingadozásával: legyen szó egy hideg télről vagy geopolitikai feszültségekről,

Az áram esetében ezt már most tapasztalhatjuk: a nyár óta sok fogyasztónál jelentősen, bizonyos szolgáltatóknál akár több mint 100 százalékkal nőtt a villanyszámla. A földgáznál sem számíthatunk „román árra” pusztán amiatt, hogy az ország is termel gázt. A belföldi kitermelők – például a Romgaz és a Petrom – a regionális piaci szinthez igazodva értékesítik majd a gázt (a bécsi kereskedési központ áraihoz igazítva), így a hazai eredet már nem jelent automatikusan alacsonyabb árat a háztartások számára a szabályozott árak lejárta után.

A régi, szárazföldi lelőhelyek termelése csökken, miközben az infrastruktúra-korlátok egyre kritikusabbá válnak. Bármilyen csúszás a nagy beruházásokban drága importot tehet szükségessé a téli hónapokban, különösen januárban és februárban, amikor a fogyasztás csúcson van.

Az Országos Energetikai Rendszer (SEN) a kapacitásai határán működik, miközben az utóbbi években hatalmas – jórészt megújuló, de időjárásfüggő – termelőkapacitások csatlakoztak a hálózathoz. Az áramszolgáltatóknak jelentős hálózatfejlesztésekre van szükségük a rendszerbiztonság fenntartásához és a kiesések elkerüléséhez. Ezeket az ANRE elismeri, és végső soron beépítik a számlákba.

újabb nyomást gyakorolva a fogyasztókra. Természetes folyamat lesz az okosmérőeszközök széles körű bevezetése is: a szolgáltatók már jelenleg is nagy projekteket futtatnak, hogy lehetővé tegyék az óránként eltérő tarifák alkalmazását. A csúcsidős fogyasztás – különösen az esti órákban, amikor nincs napenergia – a jövőben akár rendkívül drágává válhat – írja az Economedia.ro.