Radu Carp, a Bukaresti Egyetem politikatudományi karának oktatója, a nemzetközi kapcsolatok és a biztonságpolitika szakértője szerint a populizmus ma már nem csupán a politikusok beszédeire, választási programjaira és pártrendezvényeire épül. Egyre nagyobb szerepet kapnak az algoritmusok, amelyek segítségével személyre szabott, érzelmekre ható üzenetekkel lehet megszólítani a választókat.
– magyarázta Radu Carp.
A közvetlenség látszata azonban nem jelent valódi párbeszédet. A digitális felületeken terjedő politikai üzenetek gyakran nem a választók racionális mérlegelésére, hanem félelmeikre, sérelmeikre és indulataikra építenek. A technológia így felgyorsítja a politikai kommunikációt, ugyanakkor a manipuláció lehetőségeit is megsokszorozza.
A valóság feldarabolódása
Carp a közösségi média egyik legfontosabb következményének a valóság feldarabolódását tartja. Az algoritmusok olyan tartalmakat kínálnak a felhasználóknak, amelyek megerősítik meglévő nézeteiket, így az eltérő politikai meggyőződésű csoportok egyre kevésbé találkoznak egymás érveivel. Végül ugyanarról a kérdésről is egészen eltérően gondolkodhatnak, sőt szinte összeegyeztethetetlen valóságokban élhetnek.
A szerző kiemelte:
A hagyományosnak tekinthető nemzeti, vallási vagy kulturális identitás mellett számos más identifikációs forma is megjelenik, amelyek politikai önmeghatározássá is váltak. Radu Carp szerint a populista politika a hagyományos és az újabb közösségi identitásokat is politikai mozgósítási eszközzé alakítja. Ilyenkor az embereket arra szólítják fel, hogy egy fenyegetett közösség tagjaiként határozzák meg magukat, amelynek ellenségekkel kell szembenéznie.
A Călin Georgescu-jelenség
A könyv a romániai politikai életből is merít példát: a Călin Georgescu-jelenség bemutatásával azt szemlélteti, hogyan növelheti egy digitális kampány egy jelölt láthatóságát akkor is, ha a jelölt nem tekinthető a társadalom egészét reprezentáló szereplőnek.
A szerző a koordinált online kampányok, a mesterséges intelligenciával létrehozott hamis tartalmak, a dezinformáció és a látszólag alulról szerveződő támogatás színlelésének módszereit is elemzi. Utóbbi, az úgynevezett astroturfing, mesterségesen kelti azt a benyomást, mintha egy politikai ügy mögött széles körű, spontán társadalmi támogatás állna.
Radu Carp egyébként kiemeli könyvében: hamis az a köztudatban elterjedt állítás, miszerint nincs bizonyíték arra, hogy külföldi beavatkozás történt volna a 2024-es romániai államelnöki választásokba. A Legfelsőbb Védelmi Tanács által nyilvánosságra engedett elemzésből egyértelműen kirajzolódik az a mechanizmus, ahogyan a digitális térben tudatos befolyásolási tevékenység történt Călin Georgescu javára.
A beszélgetésen elhangzott:
Carp kiemelte, hogy egyes politikai mozgalmak és rendszerek fenntartják a választásokat, miközben fokozatosan gyengítik az alkotmányos demokrácia biztosítékait: a sajtószabadságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a kisebbségek védelmét és a politikai pluralizmust.
A demokratikus berendezkedés elutasítása
A szerző a technológiai vállalatok növekvő hatalmára is figyelmeztetett. Szerinte a „technomonarchák” úgy vélik, hogy a demokrácia már nem megfelelő irányítási forma, hiszen vállalataik költségvetése egyes államokénál is nagyobb, ezért követelik maguknak a jogot, hogy a kormányok helyett maguk döntsenek.
Ezek az amerikai óriás techcégek természetes szövetségesekre lelnek a magukat szuverenistának nevező szélsőséges politikai mozgalmakban, hiszen ez utóbbiak szintén elutasítják a demokratikus berendezkedést. Ebbe a vonulatba illeszkedik az amerikai MAGA mozgalom is, amely világszerte keresi magának a szövetségeseket ideológiájának megvalósítására. „Tehát a szuverenisták valójában globalisták” – összegezte Radu Carp.
Kifejtette: jelenleg valóban a demokrácia, ezen belül a liberális demokrácia visszaszorulása tapasztalható világszerte, mindazonáltal ő optimista, hiszen a demokrácia egy több mint kétezer éves politikai eszme, amely a történelem során többször is új erőre kapott, és szerinte így lesz ez a jövőben is.
Politika a digitális korban
A neves román politológus kötetét múlt csütörtökön mutatták be a nagyváradi Körösvidéki Múzeumban a szerző, Székely Ervin publicista, korábbi országgyűlési képviselő és Gabriel Moisa, a múzeum igazgatójának a társaságában. A Technopopulizmus. Identitáspolitika és az illiberális demokrácia
kísértése című könyv azt vizsgálja, hogyan alakítják át a digitális technológiák a politikát, és miként használhatók fel a választók befolyásolására, illetve a demokratikus intézmények gyengítésére.
Csíkszék
