Bihari Napló
Századok magyar népdalkincsestárába kalauzolt a Motolla Énekegyüttes
A Motolla Énekegyüttes magyar népdalok bemutatásával csatlakozott a 10. Szent László Napok eseménysorozatához, Kinyílott a pünkösdi rózsa c. előadásukra június 22-én, szerdán 17 órai kezdettel került sor a nagyváradi vár M épületében (keleti kapu), a Slash Light Kulturális Művészeti Egyesület szervezésében.

Tóth Gábor

Mintegy félszáz érdeklődő jött el meghallgatni a Brugós Anikó tanárnő által felkészített énekeseket. Maga a Motolla 2018-ban alakult a nagyváradi Francisc Hubic Művészeti Népiskola népi ének szakán tanulókból, az együttes részben változó felállású, most az I. és II. évfolyam diákjai mutatkoztak be, egyben ez volt a tanulmányi évet lezáró ünnepi fellépésük is. A diákok, egytől egyig hölgyek, most hatan álltak közönség elé, de ennél több tanítvány is van a népi ének szakon, csak jelenleg akadt pl. aki éppen érettségizik, s ők kimenőt kaptak – tudtuk meg.

A népdal szeretete és az énektanulás vágya igazán nem kötött életkorhoz, s mivel a szebbik nemnél az életéveket különben sem illik firtatni, fogalmazzunk úgy, hogy volt olyan növendék, aki még tudta volna lóbálni lábát a székről, de akadt olyan is, aki már gyakorló fiatal édesanya. Mindenki egyéniségéhez, lelki beállítottságához közel álló dalokat választott (általában három különböző karakterű éneket), ezáltal a századok óta hagyományozódva énekben megfestett igaz történetek, élethelyzetek valós szerepeibe kerültek a közreadók, és igazán személyes, élő, hiteles, meggyőző, aktuális üzenetű lett a teljes előadás. Akadt egyetlen kevéske lámpaláz is, de itt a tanárnő éneke, majd a csapat kórusa is rögtön támogatásul szegődött.

Tájegységeket tekintve partiumi, erdélyi, moldvai autentikus dallamok szóltak, tematikusan pedig természetesen a szerelem kapta a főszerepet. A tanulság az, kedves férfiak, hogy a leányok évszázadok óta (de inkább örök időktől fogva) igen sokat és nagyon komolyan szenvednek a legények iránt érzett mély szerelmük miatt, amiből utóbbiak sajnos igen keveset vesznek észre, mert vagy épp saját magukkal, vagy más leányokkal vannak folyvást elfoglalva…

A zenei anyanyelvünk gazdag kincséből válogatott gyöngyszemek igazán lelket melengetőek voltak, népi líra és humor egyaránt hangot kapott; jó tudni, hogy egy ilyen lelkes és értékes magyar népzeneoktatói műhelymunka is folyik a váradi művészeti népiskola berkeiben. Illő konferálásból megtudhattuk a megszólaló dalok gyűjtéseinek helyeit, tájegységeit is. Bondár Nóra Kodály Zoltán 1916/17-es nagyszalontai gyűjtéséből énekelt Brugós Anikó citerakíséretével, Bacsó Ágnes Lajtha László széki gyűjtéséből (1941), Kristály Viola Felső-Tisza menti népdalokból, illetve Arany János Daloskönyvéből, Darabont Gréta szamosdarai (Szatmár) népdalokból Zolcsák Miklós és Fejér Kálmán gyűjtéséből (1973), Szőnyi Orsolya Kallós Zoltán Mezőségi daloskönyvéből (2019), Krupár Luca bukovinai székely népdalokból, Vikár Béla gyűjtéséből, Brugós Anikó visai (Mezőség), illetve moldvai dalokat adott elő. A műsor végén együtt énekelt a héttagú együttes a Zolcsák-Fejér szamosdarai gyűjtésből, az új, bővített kiadásból, mely e hónap elején, Brugós Anikó szerkesztésében jelent meg.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben