Pap István

Nagyváradon a római katolikus püspöki palotában hirdették meg az Interreg VI. Románia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program legújabb ciklusát. „A Magyarország és Románia közti interreg együttműködés jelentősége valóban azon a szinten van, hogy így indítsuk el” – jelentette ki a kedd délután a nagyváradi római katolikus püspökség székhelyén megtartott eseményen Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere. Cseke Attila, Románia fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős minisztere hangsúlyozta, hogy az interregionális programon keresztül finanszírozott román–magyar határ menti stratégiai együttműködés megerősíti a kapcsolatokat, melyek még értékesebbé teszik az itteni befektetéseket. Kiemelte, hogy a most meghirdetett új programban 140,7 millió eurót költhetnek majd el a határ menti régióban közösen a kulturális örökségvédelem, a turizmus, a természetvédelem, a katasztrófavédelem, az oktatás, az egészségügyi és az intézményi együttműködés terén.

Blokkosodás

Szijjártó Péter beszédének elején kiemelte, hogy a világban olyan folyamatok zajlanak, „amelyek példátlanul súlyos gazdasági és biztonsági kihívások elé állítanak minket, és számos folyamat oda mutat, hogy a világ a blokkosodás irányába indul meg, ami rossz hír nekünk, Kelet-Közép-Európában élők számára, mert mi az összeköttetésekben hiszünk, melyek megsokszorozzák az erőinket, a blokkosodás meg csak erőt vesz el. Ha a világ blokkokra oszlik, ha a Kelet és a Nyugat nem tud kulturáltan együttműködni egymással, azon mi, kelet-közép-európaiak rendszerint rajtavesztünk” – fogalmazott. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy minél több az összeköttetés a két ország között, Románia és Magyarország annál sikeresebb tud lenni, „és minél inkább úgy tekintünk a határokra, mint amik összekötnek minket, és nem úgy amik elválasztanak, annál több erőforrást tudunk mozgósítani a számunkra fontos ügyek elérése érdekében. Mi úgy tekintünk a határra, mint kulturális és gazdasági kapocsra a két ország és két nemzet között” – mondta a tárcavezető.

Összeköttetés

A két ország közötti korábbi áldatlan állapotot – miszerint nem létezett gyorsforgalmi összeköttetés – lassan-lassan felszámolják. Szijjártó Péter felidézte, hogy 2015-ben született meg az a megállapodás, hogy ötévente egy-egy új gyorsforgalmi utat adnak át a két ország között. 2020-ban ez sikerült, a következő összeköttetés 2025-ben valósul meg, amikor az M3-as autópályát kötik össze a Szatmárnémeti körüli gyorsforgalmi úttal. A tárcavezető elárulta, hogy megállapodás született Sorin Grindeanu román szállításügyi miniszterrel arról, hogy 2030-ban egy újabb összeköttetés létesül a két ország között, a Budapest-Békéscsaba utat viszik el a határig és Nagyszalonta magasságában csatlakozik majd be a romániai úthálózatba. „A Románia és Magyarország közötti együttműködésnek stratégiai jelentőséget szánunk, ebben a stratégiai együttműködésben fontos szerepe van az Interreg programnak, mely lehetővé teszi a még szorosabb együttműködést. Jó hír, hogy a Románia és Magyarország közötti közös átnyúló fejlesztésekhez száz százalékban rendelkezésre állnak az EU-s források ebben a finanszírozási időszakban” – jegyezte meg a tárcavezető, kiemelve, hogy sikertörténet a két ország közötti gazdasági együttműködés, amit a számadatok is alátámasztanak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tavalyi évben 29 százalékos növekedés után után rekord magasságúra, 12 milliárd euróra növekedett a két ország közötti kereskedelmi forgalom. „Románia a harmadik legfontosabb exportpiaca Magyarországnak, és a Romániából érkező import is rekordot döntött. A magyar tőke a hetedik legkeresettebb célpontja Románia, és örülünk annak, hogy a magyar gazdaság működésére alapvető hatással bíró nagy magyar vállalatok egyre nagyobb szerepet játszatnak Románia gazdaságában is. Reméljük, hogy a román vállalatok is előbb mint utóbb felfedezik Magyarországot, mint beruházási lehetőséget” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Schengen

Beszéde végén Magyarország külügyminisztere kijelentette, hogy fontosak az együttműködési programok, de „igazán nagy és új erőforrásokat felszabadító fejlemény az lesz, amikor Románia is csatlakozik a schengeni övezethez. A magyar kormány álláspontja szerint Romániának már csatlakoznia kellett volna a schengeni zónához. Mi hamis érveknek, hazugságoknak tartjuk azokat a felvetéseket, amelyre alapozva egyesek megvétózták a román csatlakozást. Nincsen migrációs kockázat Románia irányából, mert Románia megvédi határait, a magyar határon nem szembesülünk migrációs nyomással Románia irányából” – fogalmazott, majd arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy minél hamarabb újra terjessze be Románia schengeni övezethez való csatlakozását. Végezetül nyomatékosította: Magyarország minden támogatást megad ahhoz, hogy minél hamarabb határellenőrzés nélkül lehessen közlekedni a román–magyar határon. Az interregionális programot meghirdető esemény harmadik felszólalója Slawomir Tolkarski, az Európai Bizottság képviselője volt, aki a szolidaritás megteremtésének eszközeként hivatkozott a határ menti együttműködési programokra, melyek a határokat hidakká változtatják a különböző országok között. A beszédek után a szakértők részletekbe menően ismertették az új programot.