Pap István

Közel két órán át kötötte le a nagyváradi hallgatóság figyelmét a Körösvidéki Múzeum nagy előadótermében Horia-Roman Patapievici, a romániai közélet egyik legismertebb és legmértéktartóbb képviselője, aki korábban a Volt Titkosszolgálat Levéltárát Átvilágító Országos Bizottság (CNSAS) kollégiumának tagja, majd 2005–2012 között a Román Kulturális Intézet elnöke volt, jelenleg pedig az Artmar csoport elnöke. A tudományfilozófiát, filozófiatörténetet, fizikát, teológiát, történelmet, közgazdaságtant elegyítő előadásban egy rejtélyes fogalom megvilágítását végezte el a fizikus végzettségű, de a rendszerváltás után közíróként és eszmetörténészként ismertté vált Horia-Roman Patapievici, de csak értekezése vége felé árulta el, hogy mely fogalomról van szó, amelynek tulajdonképpen a jólétünket köszönhetjük.
Történelmi kitekintés
Az előadó nagy kerülővel jutott el a titokzatos fogalomhoz, ugyanis több példával, hosszasan érzékeltette azt, hogy mennyi mindenről hisszük azt, hogy tudjuk, mi az, de ha mélyebben a dolgok mélyére ásunk, akkor rá kell jönnünk, hogy ismereteink rendkívül pontatlanok. A nyugati ember általános tudásának a része például az, hogy a nyugati világhoz képest legalábbis Bizánc egy elmaradott világ volt, holott valójában a Nyugat ma egészen más lenne Bizánc nélkül. Egyrészt az arab és török hódítás sokkal hamarabb és sokkal mélyebben elérte volna Európát, másrészt pedig az ókori görög kultúra a maga teljességében Bizáncnak köszönhetően maradt fenn. De ugyanilyen általánosan elterjedt, mégis roppant elnagyolt tévképzet él a nyugati emberben a középkorról is, melyet a „sötét” jelszóval szoktunk illetni, pedig mint azt az előadó kifejtette, a középkor nélkül elképzelhetetlen lenne minden egyéb, ami azután következett az európai történelemben, kezdve a reneszánsszal és folytatva a tudományos forradalommal, mely utóbbi gyökerei szintén a középkorba, az „oxfordi kalkulátorokhoz” vezethetők vissza. 

 – szögezte le Horia-Roman Patapievici. 

Az emberi fejlődést a „nyitás” szóval jelzett fogalom teszi lehetővé. Horia-Roman Patapievici szerint a nyitás egyenlő a művészettel, az irodalommal, kultúrával és a civilizációval, mert ez az, ami közvetlen kapcsolatot teremt az emberek között, és ennek a nyitásnak az egyik eszköze vagy megnyilvánulási módja a nyelv is. Egy másik fontos fogalom, ami ezt a nyitást elősegíti, illetve a nyitásnak egy formája, az a csere, az anyagi és a szellemi javak szabad átruházása egy tisztán szellemi mértékegység, az érték alapján.

A rejtélyes fogalom

Ezek után leplezte le azt a rejtélyes fogalmat, ami az ókortól kezdve napjainkig meghatározza az ember életét, és ami az egyetlen, ami jólétet képes biztosítani, ez pedig nem más, mint a kapitalizmus. A tőkés rendszer a nyitás és a csere mentén működik. A piac a nyitás helye és formája, a pénz pedig a csere értékmérő eszköze, és ott, ahol nincs piac, vagy zárt piac működik, illetve nem lehetséges szabad csereforgalom, ott anyagi, szellemi beszűkülés, elszegényedés következik be, amire jó példát szolgáltatnak a volt kommunista országok. Megjegyezte, hogy a világban téves eszmék uralkodnak a kapitalizmusról is, hiszen mindenki Karl Marxra hivatkozik a tőkés rendszer kapcsán, csakhogy ő a műveiben a kapitalizmusról hamis képet festett, mert a szocializmushoz vezető út egyik szakaszaként, illetve kizsákmányolásként írta le, és ezek az antikapitalista narratívák tovább élnek a nyugati egyetemeken, holott Marx téziseit már a 20. század elején tevékenykedő közgazdászok hitelt érdemlően megcáfolták. A hosszú előadása végén még a nézők kérdéseinek megválaszolására is volt energiája Horia-Roman Patapievici-nek. Az esemény dedikálással zárult.