Bár ebben az esetben a kiszemelt áldozat nem ment bele a „játékba”, könnyen megtörténhet, hogy a csaló az ismerős személy „álarca” mögött további információkat is megszerezhet, akár banki adatokat, de különböző ürügy alatt pénzt is kérhet.

Hasonló elven alapul egy WhatsAppon terjedő adathalászmódszer, amely a címzett empátiájára alapoz. Ebben az üzenetben egy ismerős arra kér, szavazzunk egy ismerősének a gyermekére, aki egy versenyen vesz részt, amelyen ösztöndíjat nyerhet. A szavazási folyamat során azonban a megszerzett telefonszám és egy kód segítségével feltörik a WhatsApp-fiókot, majd a feltört fiókon keresztül küldik tovább az üzenetet, később pénzt is kérve az áldozatoktól.

Ugyancsak Messenger-üzenetben terjedt az a csalási kísérlet is az elmúlt időszakban, amikor – látszólag a Meta nevében – hivatalosnak tűnő értesítést küldtek a felhasználónak, miszerint valamilyen szabályszegés miatt egy bizonyos időn belül felfüggesztik a fiókját.

Az üzenetek feladói olyan neveket használnak, amelyeket a figyelmetlen címzett könnyen hisz valódinak, de itt is fellelhetők árulkodó jelek: például a helytelenül leírt „Meta Busines Suppotrs” vagy a „Meta Maneger”, de a csalásról árulkodó legnagyobb nyom, hogy

A csalók célja itt is ugyanaz: megszerezni a felhasználó fiókját, s akár egyéb adatait is.