János Piroska

A 17 órától kezdődött, ingyenes előadásra szinte teljes egészében megtelt a színház épülete, a színpadi jelenetek nemcsak a színpompás, korhű ruhák által, hanem a történelmi hitelességre törekvő cselekmény révén is visszarepítettek az Anjouk, I. Lajos magyar király, Johanna nápolyi királynő korába. A cselszövésekkel, merényletekkel, a trónért folytatott harccal, szerelemmel átszőtt történet megjelenítéséhez a színpadkép is hozzájárult: a több rétegben lefüggönyözött színpad fokozta a titokzatosságot, a „semmi nem az, aminek látszik” érzését.

A történet kezdetén értesültünk Károly, Calabria hercegének haláláról, ami mintegy beindította a bonyodalmakat, hiszen I. Róbert ekképpen trónörökös nélkül maradt, két lányunokáját, Johannát és Máriát I. Károly magyar király két fiához, Lajoshoz és Endréhez (Andráshoz) adnák. Johanna és Endre házassága meg is valósul, Endre azonban nem lehet Nápoly királya, csak a királynő férje. A trónért, hatalomért folytatott harc, Endre meggyilkolása, Mária elszöktetése, a nápolyi hadjárat kalandos cselekményt biztosít a színdarabnak, amelyből a humor sem hiányzik. Bár az előadásban a mérleg nyelve az egyoldalú jellemábrázolások fele billen el, a csapodár, férje meggyilkolásában bűnrészes Johannának is felsejlik néhány percre emberi mivolta, királynőként megélt vívódása, amikor megsiratja férjét. A hatalom megtartásáért folytatott, cselszövésekkel átszőtt küzdelem végén azonban igazi győztes nincs, ugyanis mindkét „tábor” felett Damoklész kardjaként ott lebeg a közeledő pestisjárvány. A darabot rendezte Andrási Attila Jászai Mari-díjas rendező. A kétfelvonásos előadást vastapssal köszönte meg a közönség.

A Magyar Kulturális Napok augusztus 19–21. között  zajlottak Nagyváradon, a Szent László Egyesület, az Érmelléki Gazdák Egyesülete és a Magyar Polgári Egyesület, valamint a város képviseletében a Nagyvárad és környéke turizmusának népszerűsítéséért felelős APTOR Egyesület szervezésében.