Pikó Stefánia

Az előző alkalomhoz hasonlóan idén is erős napsütésben telt a Partiumi Keresztény Egyetem egykori és jelenlegi hallgatóinak és oktatóinak találkozója múlt vasárnap a kisszántói Levendula Farmon. Az egyetem munkatársai az intézmény diákszervezetének segítségével fogadták az érkezőket, és gondoskodtak arról, hogy problémamentesen teljen a nap.
Bőven volt idő és tér is ahhoz, hogy valóban a viszontlátásról, a beszélgetésekről, nosztalgiázásról szóljon az Alumni nap, ugyanis nem szabták sűrűre a programot. A koraestig húzódó bemutatók sora azonban így is kerekre és színesre sikeredett, hiszen volt tánc, ének, zenélés és még egy kis színház is. Népzenével és néptánc oktatással indultak a programok, amelyet Benedek Árpád biztosított a kicsik számára, majd délután két alkalommal is a Szádog néptánccsoport előadását kísérhettük figyelemmel, és meghallgathattuk a nemrégiben alakult közösségi kórust is. Különlegessége, hogy ez nem  a zene és magánének szakos, kiemelkedő hangú diákok kórusa, hiszen ezt a kórust, ahogyan az elnevezéséből is kiderül, a közösség bármely, jobban mondva minden tagjának kedvéért alapították a budapesti dr. Tóth Árpád vezetésében, aki nem egyszer beszélt már a közös éneklés erejéről – függetlenül attól, kinek, milyen hangi adottságai vannak. 

Premier volt még az Egyetemi színpad bemutatkozása, ami lényegében egy egyetemi színjátszókör, amelyet Dimény Levente és Tóth Tünde, a Szigligeti Társulat színművészei vezetnek. Az újabb közös projekt, amelyről most először hallhattunk, feltehetőleg a tavalyi, 360 éves Váradi Bibliát ünneplő sikeres együttműködés folytatása. A nap folyamán a gyerekek számára további foglalkozásokkal is készültek, így nem maradt el az arcfestés, a kézműves foglalkozás és a testmozgást serkentő játékok sem.

Sokan érkeztek plédekkel a farmra, és az idő legnagyobb részét piknikezéssel töltötték egy-egy árnyékot nyújtó fa tövében. Az oktatóknak alkalmuk nyílt egykori diákjaikat pályájuk alakulásáról kérdezni, a diákoknak pedig lehetőségük volt beszámolni sikereikről, amiből bőven akadt a hallottak alapján. Bár sablonosnak tűnhet azt ecsetelni, milyen családias is a légköre ennek az egyetemnek, nem lehet nem megemlíteni, hiszen az Alumni nap is ezt igazolta. Az oktatók és az egyetem munkatársai mind nagy mosollyal, örömmel köszöntötték a helyszínre érkező egykori diákokat, őszinte érdeklődéssel társalogtak. Voltak, akikkel jövőbeni együttműködéseket beszéltek meg, tehát továbbra is fenntartják a lehetőséget a közös, tudományos munkához, mit sem törődve azzal, hogy a hallgatói jogviszonyok már lejártak. A szakmai és személyes nyitottságnak köszönhetően így nemcsak a nosztalgiázást, kikapcsolódást szolgálta az esemény, hanem teret nyújtott a tudományos ötletelésnek, a jövőbeni, esetleges közös tervek megfogalmazásának is.

Fotók: Torkos Márk-Erik