Nagyon sokan kilátogattak vasárnap a váradi várba a Szent László Napok zárónapján. Az estefelé már kellemes időjárás, a helyszínen kapható finomságok és kézműves termékek mellett leginkább a jó zene vonzotta a közönséget a történelmi hangulatú helyszínre, ahol este hat órától az idén negyvenéves Hot Jazz Band lépett fel.

A számos elismerés mellett Kossuth-díjjal is büszkélkedő zenekar az 1920–40 közötti évek zenéit szólaltatják meg korhű előadásban és kiváló minőségben, és nagy hangsúlyt fektetnek az említett korszak magyar filmzenéinek a megszólaltatására. Ennek megfelelően a Hallo baby című szerzeménnyel indították koncertjüket a Lila akác című filmből, majd elhangzottak olyan örökzöld magyar slágerek, mint az Odavagyok magáért, a Tudom, hogy van neki, a Haccacáré, a Május éjszakán, és a ráadásban még a Mézga család rajzfilm főcímzenéjét is eljátszották.

A nemzetközi repertoárból többek között a Bicska maxi dala és a Moon River csendült fel a zenekartól megszokott profi előadásban. Az egyetlen kifogás talán az lehet, hogy egy kicsit sok volt a sztorizgatás és az átvezető szöveg, a zenekarvezető Bényei Tamás szerette előtérbe tolni magát ebből a szempontból, és bár zömében humorosak voltak a történetei, de a zene mégiscsak sokkal minőségibb produkció volt, mint a dalok közötti stand-up performanszok.

Slágergyárosok koncertje

Amikor a Hot Jazz Band befejezte műsorát a Fejedelmi udvarban felállított színpadon, onnantól számítva már csak másfél óra volt a Republic fellépéséig, amit már nagyon sokan vártak.

Este kilenc órakor színpadra lépett az együttes, és a Fényes utakon című dallal kezdte a bulit. Annak idején nagy viták voltak arról, hogy a Bódi László „Cipő” halálával keletkezett űrt lehet-e pótolni, és hogy nem kellene-e inkább lezárni a Republic együttes történetét. A zenekar úgy döntött, hogy életben tartja ezt a gazdag könnyűzenei életművet, és az élet az ő döntésüket igazolta, mert az emberek ma is kíváncsiak a Republicra, szeretik élőben hallani ez együttes slágereit, amelyeket annak idején Cipő vezetésével vitt sikerre a banda, de amelyek Boros Csaba ráspolyos, rockosabb hangján is remekül megszólalnak.

A vasárnap esti koncert közönsége nagyon jól fogadta a koncert elején elhangzott Zászlók a szélben, a Gyere hopp, az Odavisz a szél című dalokat, Boros Csaba rendre meg is énekeltette a hallgatóságot, és a nézők készséggel reagáltak a felhívásra.

A közönség együtt énekelte az együttessel az Erdő közepében, a 16 tonna fekete szén című slágereket. Sokak örömére elhangzottak a Távolban egy fehér vitorla, a Szabad a csók, a Ki van a házban című számok is, majd az együttes megidézte Cipő alakját a Szeretni valakit valamiért című számmal. Felcsendült a Nagy kő zuhan és a Berlini lányok, és némi meglepetésre Bródy János dala, a Micimackó is, a koncerten meglehetősen nagy számban jelen lévő gyerekek örömére.

Egy másfél órás koncertbe belesűríteni a Republic 35 éves pályafutásának legjavát nagyon nehéz feladat, biztosan voltak olyanok a váradi koncert közönségében, akik hiányolták ezt vagy azt a dalt, aminek eljátszására nem volt idő, de az együttes kitett magáért, és az este utolsó harmadában a legeslegnagyobb Republic-slágereket játszotta el. Ezek sorában indítottak az Engedj közelebb című számmal, majd jött a Ha itt lennél velem, a Repül a bálna, a Neked könnyű lehet, a Jó reggelt kívánok és a Szállj el kismadár.

E slágersorozat után Boros Csaba figyelmeztetett, hogy a koncertnek még nincs vége, ezzel a zenekar tagjai felsorakoztak a színpadon, és felvételről megszólalt a A 67-es út című szám felvételről Cipő hangjával. Méltó lezárása volt ez egy nagyon jó hangulatú koncertnek és egy összességében jól sikerült fesztiválnak.