A termet megtöltő közönséget Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke köszöntötte. Mint elmondta, a szerzőpárost már régebben meg akarta hívni Nagyváradra, fel is vette velük a kapcsolatot, de akkor a könyvbemutató elmaradt. A Magyar Polgári Egyesület elnöke, váradszőllősi lakosként, igyekszik megismerkedni a település történelmével is. Nemrég olvasott arról, hogy a katolikus templom tornyában, az első világháborúban elhurcolt harang helyett 2008 nyarán egy másik harangot helyeztek el. Ezt 2007-ben, a lengyelországi Przemysl városában öntötték ki. Így született meg az ötlet, hogy újra felvegye a szerzőpárossal a kapcsolatot és meghívja őket Nagyváradra.
A rövid köszöntő után a Hódmezővásárhelyről érkező Pintér István és fia, ifj. Pintér István tartották meg a könyvbemutatót, előadást.
Fotó: MPE
Előadásukat a háború kitörésének ismertetésével kezdték, több egykori filmkockát is levetítve. A folytatásban az I. világháború fontosabb katonai mozgását, a harcok irányát, az egymással szemeben álló hadseregek erejét ismertették, majd áttértek Przemysl három ostromának bemutatására.
Mint elmondták, a körülbelül 45 kilométer hosszú erődrendszert az Osztrák–Magyar Monarchia építette arra az esetre, ha az Orosz Birodalom támadólag lépne fel egy esetleges háború során.
A háború kitörésének pillanatában több mint százezer katona védte a várrendszert, ezeknek pedig nagyjából hatvan százaléka magyar volt, de a Monarchia más nemzetiségei is jelen voltak az erődrendszerben.
Az első ostrom, amely 1914. szeptemberében indult, egy hónapig tartott. Az erődöt védők hősiesen küzdöttek, nem csak védekezésre rendezkedtek be, de gyakran kitörtek, ezzel is gyengítve az orosz erőket, akikre végül a felszabadításra érkezett seregekkel együtt vereséget mértek, így a cári seregek elhagyták az erődrendszer környékét.
Sokáig nem örülhettek a przemysl-i katonák, ugyanis novemberben újra bezárult a kör az erőd körül, a véres és egyre inkább elkeseredett harcok pedig egészen 1915. márciusáig tartottak.
Az éhezés és a betegségek nem csak az erődrendszeren belül jelentettek gondot, de az ostromlókat is kínozta. Ráadásul beköszöntött a tél, amely 1915-ben különösen hideg volt.
Fotó: MPE
Az élelmiszeradagok kritikusan fogyni kezdtek, a tél vége felé már kilátástalanná vált a helyzet, az élelmiszerellátás szinte teljesen megszűnt. Március 17–19-én a védők egy kitörési kísérletet tettek, ám az oroszok heves védekezése és puskatüze következtében kénytelenek voltak visszavonulni az erődbe, ötezer halottat hátrahagyva. Végül március 22-én feladták az erődrendszert, közel 110 ezer katona került orosz hadifogságba.
A przemysl-i csata volt az I. világháború egyik legnagyobb ütközete, emlékére, illetve az ott elesett magyar bakák emlékre, a Margit híd budai hídfőjénél 1932-ben avatták fel azt az oroszlánt ábrázoló szobrot, ami egyébként a bemutatott kötet címoldalán is látható.
A város és az erődrendszer egészen 1915 nyaráig maradt az oroszok kezén, amikor egy négynapos ostrommal a szövetségesek visszafoglalták az oroszoktól.
Az előadás végén képeket és videókat tekinthetett meg a közönség, amelyeket az írópáros készített Przemyslben. Az előadás végén pár mondatban bemutatták egyéb köteteiket is.
A könyvbemutatón világháborús katonanótákkal közreműködtek a Váradi Dalnokok Márkus Zoltán kántor, karnagy vezetésével.
A nagyváradi könyvbemutató kötetlen beszélgetéssel és dedikálással zárult.
Dance
