A felújítás tervezője Emődi Tamás építész, aki a Bihari Naplónak nyilatkozva elmondta, hogy a régészeti feltárásoknak köszönhetően sokkal pontosabb kép alakult ki a várról. A másfél évig tartó intenzív ásatások előtt az egész területet meg kellett tisztítani a növényzettől, majd az omladék és a felhalmozódott föld eltávolításával csaknem a teljes várat feltárták.

Felidézte, hogy a vár falait benőtték a fák, amelyek gyökerei már károsították az építményt. Az omladék eltávolítására azért is szükség volt, mert a várat a 18. század elején, a szatmári béke után felrobbantották, és a robbanás következtében az épület nagy része beomlott, a törmelék pedig évszázadokon át a vár belsejében maradt.

A munkálatok kezdetén még az sem volt pontosan ismert, hogyan nézett ki a vár alaprajza.

– mondta az építész.

A robbantás miatt a vár falainak 70–80 százaléka a földszinti magasságig maradt fenn, bár néhány helyen az emeleti szintig is megőrződtek a falak. A kutatások egyik legfontosabb felfedezése a vár magja, egy hatalmas öregtorony volt. A mintegy 11×11 méteres torony falai három méter vastagok, és a kutatások alapján egykor jelentős magasságú lehetett.

Az öregtorony helyreállítása

Az öregtorony helyreállítása ezért a projekt központi eleme lett. A megmaradt falakat megtisztították és konzerválták, a hitelesen rekonstruálható részeket pedig kővel egészítették ki. A hiányzó felső részt viszont nem próbálták történelmi részletességgel rekonstruálni, már csak azért sem, mert nem állt rendelkezésre elegendő információ arról, hogy pontosan hol voltak az ablakok, kilövőnyílások, szuroköntők vagy más építészeti elemek. Ehelyett egy modern, fémszerkezetű építményt helyeztek a torony tetejére, amely elsősorban az egykori tömegét érzékelteti.

– magyarázta Emődi Tamás.

A felső szint kialakításánál a középkori erdélyi várak jellegzetes, konzolosan kiugró védőszintjét vették alapul. A laposabb tető kialakításának gyakorlati oka is van: a várban nincs elektromos hálózat, ezért a szükséges energiát helyben kell előállítani, a tető déli fém héjazatába pedig napelemeket integráltak, amelyek az internet, a világítás és más alapvető berendezések működéséhez szükséges villamos energiát termelik majd.

– mondta a tervező.

A helyreállítás során lényeges szempont volt, hogy ne építsék újjá azt, amiről nem rendelkeznek elegendő információval. A cél elsősorban a konzerválás, a szerkezetmegerősítés és az állagmegőrzés volt. A falakat csak ott egészítették ki, ahol tudható volt, hogyan néztek ki eredetileg, vagy ahol a látogatók biztonsága ezt szükségessé tette. „Helyenként volt, hogy 40 centiméternyi felmenő falazat volt, és alattunk 40 méteres szakadék. Értelemszerűen ott mindenütt megemeltük a falakat minimum mellvéd szintig, tehát egy méter magasságig” – mondta Emődi.

Folytatnák a vár helyreállítását

A most befejezett beruházás csak az első fázisa Sólyomkő vára teljes helyreállításának. A feltárások során ugyanis egy korábban ismeretlen, a vár bejárata mellett álló 17. századi épületrész is előkerült. Ennek állapota lehetővé teszi a rekonstrukciót, de erre már nem maradt elegendő pénz. A tervek szerint ez az épület tetőt kapna, és fogadóközpontként működhetne, itt kapna helyet az információs pont. Az öregtorony felsőbb szintjein pedig a vár történetét, a régészeti kutatásokat és a helyreállítás folyamatát bemutató kiállításokat rendeznének be.

– mondta Emődi.

A következő ütemben a torony belsejét szeretnék használhatóvá és lezárhatóvá tenni, részben hőszigetelni, hogy a kiállítások számára is megfelelő körülményeket teremtsenek. Ugyancsak ekkor kerülhet sor a vár keleti részének további feltárására és egy rekonstruált híd megépítésére. Jelenleg ezen a ponton csak egy ideiglenes, fából készült hídon lehet bejutni a várba.

A szükséges finanszírozást a 2028–2034 közötti új európai uniós finanszírozási ciklusban szeretnék megszerezni, nyilatkozta a bihon.ro-nak Ioan Todoca, Élesd polgármestere. Az új szakasz egyik fő munkálata a védőárok fölött átívelő híd megépítése lesz.

A vár jelenlegi megközelítését egy olyan sétaúttal egészítik ki, amely az erődítményhez és a vár alatt található Nagy-barlanghoz is elvezet, mert a barlangot is szeretnék megtisztítani, kiépíteni és turisztikailag hasznosítani. A vár északi oldalán újjáépítenék az erődítmény egyik szintjét. A projekt padok, tájékoztató táblák, napelemekkel működtetett reflektorok, valamint minden helyiségben QR-kódok elhelyezését is előirányozza.

Sólyomkő vára a történelem viharaiban

Sólyomkő vára nem tartozott a nagy kiterjedésű várak közé, az öregtornya azonban tekintélyes méretű. Története a Geregye és a Borsa nemzetséghez kapcsolódik, amelyek Károly Róbert (1308–1342) uralkodása idején, illetve azt megelőzően Bihar megye legjelentősebb főúri családjai közé tartoztak. A vár később királyi birtok lett, és csaknem egy évszázadon át ebben a minőségében működött, mielőtt ismét főúri családoké lett.

A várnak különleges szerepe lehetett a korszak erdélyi politikai viszonyaiban is: Emődi felidézte, hogy a Rákócziak és Kemény János által támogatott havasalföldi és moldvai vajdák közül többen is menedéket találtak itt, amikor az ellenfeleik vagy a törökök elől Erdélybe menekültek.