A román válogatott számára rémálommá vált a varsói este. Gheorghe Hagi együttese 6–0-ra kapott ki Lengyelországtól a Nemzetek Ligájában október 2-án, pénteken, és bár Radu Drăgușin 22. percben történt kiállítása alapvetően befolyásolta a találkozót, a második félidőben széteső csapat vereségének mértékére nehéz magyarázatot találni. A szünetben még csak 1–0 állt az eredményjelzőn, a folytatásban viszont újabb öt gólt kaptak a vendégek.
A lengyelek elleni korábbi negatív csúcs különös módon napra pontosan 94 évvel korábban született. Románia 1932. október 2-án Bukarestben 5–0-ra veszített egy barátságos mérkőzésen, akkor már a szünetben négygólos hátrányban volt. Ezt az eredményt írta felül a mostani varsói hatos, amely az összes ellenfelet figyelembe véve is 59 éve nem látott különbségű vereséget jelentett.
Legutóbb 1967. május 24-én, Zürichben maradt alul hat góllal a román együttes, amikor Svájc 7–1-re győzött az Európa-bajnoki selejtezőben. A Mircea Lucescut is felvonultató csapat becsületgólját Nicolae Dobrin szerezte. Pontosan 0–6-os vereségért még messzebbre kell visszanyúlni, 1962. november 1-jén Spanyolország nyert ilyen arányban Madridban, ugyancsak Eb-selejtezőn. A románok a visszavágón ugyan 3–1-re győztek, de ez már nem volt elég a továbbjutáshoz.
Alig több mint egy évvel az első válogatott mérkőzésük után, 1923. július 1-jén Kolozsváron 6–0-ra kaptak ki Csehszlovákiától egy barátságos találkozón. A következő esztendőben az olimpiai bemutatkozásuk is hat kapott góllal és kieséssel végződött. Az 1924. május 27-én Colombes-ban rendezett nyolcaddöntőben Hollandia verte őket 6–0-ra.
Stockholm is bekerült a fájdalmas emlékeket őrző helyszínek közé, Svédország 1935. szeptember 1-jén 7–1-re győzött a románok ellen. A németek még ennél is több gólt rúgtak nekik az 1940. július 14-i frankfurti barátságos mérkőzésen, amely 9–3-mal zárult. Két évvel később, 1942. augusztus 16-án ismét kiütés következett, Németország a ma Lengyelországhoz tartozó Bytomban, akkori nevén Beuthenben 7–0-ra nyert.
A magyar válogatott 1948. június 6-án az újpesti stadionban 9–0-ra győzött a Balkán- és Közép-európai Bajnokság találkozóján. A szünetben még csak két góllal vezettek a házigazdák, aztán hét újabb találat következett. Egresi Béla háromszor, Puskás Ferenc, Kocsis Sándor és Mészáros József kétszer-kétszer talált be.
Az utóbbi évtizedekben is akadtak megrázó eredmények, 2009-ben Szerbiától, 2019-ben Spanyolországtól szenvedett idegenben 5–0-s vereséget Románia. A mostani lengyelországi összeomlás ezeknél is nagyobb különbségű kudarc lett.
A román válogatott történetének legnagyobb vereségénél a magyar nemzetiségű Márky Sándor állt a kapuban, most pedig Hindrich Ottó őrizte a hálót. A kapusposzt korai történetében több olyan név is felbukkan, amelyet érdemes felidézni. A román válogatott első hálóőre a szintén magyar nemzetiségű Ritter Adalbert volt, aki az 1922. június 8-i, belgrádi bemutatkozáson védett, amikor az újonnan alakult nemzeti együttes 2–1-re legyőzte Jugoszláviát. A magyar kapusok közül Zombori Vilmos, a román forrásokban William Zombory néven szereplő temesvári játékos az 1934-es olaszországi világbajnokságon is őrizte a trikolórok hálóját. Válogatott pályafutása 1926-tól 1935-ig tartott.
A nagyváradi futballnak is van kapcsolódása ehhez a történethez, a NAC kapusa, Czinczér István 1929 és 1932 között hatszor szerepelt a román válogatottban. Az 1932-es, lengyelek elleni 0–5 alkalmával is pályára lépett, a 26. percben cserélték be Jean Lăpușneanu helyére. Vagyis az előző lengyel rekordvereségnek is volt magyar kapusérintettje.
Boros Aurél két alkalommal védett a román A-válogatottban, utoljára az 1949. május 8-i, Lengyelország ellen 2–1-re megnyert bukaresti barátságos találkozón. Márky Sándor négyszer kapott lehetőséget, utolsó fellépése az 1950. május 21-én Bukarestben játszott, Csehszlovákia elleni 1–1 volt, hetvenhat évvel Hindrich idei válogatott szereplései előtt.
Szoboszlay Miklós neve is hozzátartozik a magyar kapusok romániai történetéhez, az ő esetében azonban fontos a különbség. Az 1948-as, budapesti magyar–román találkozón a B-válogatott kapujába állt be a szünetben, így ezt a szereplést nem lehet az A-válogatottságok közé sorolni.
A 24 éves Hindrich tehát több magyar előd nyomába lépett, és Varsóban már a harmadik felnőttválogatott mérkőzésén védett. A Kolozsvári CFR-től a Varsói Legiához szerződött hálóőr június 2-án, a Georgia elleni 1–1-es felkészülési találkozón mutatkozott be, amikor a 63. percben Marian Aioanit váltotta, és 27 percet kapott. Négy nappal később, a Wales ellen 2–1-re megnyert bukaresti mérkőzésen már kezdőként állt a kapuban, majd a szünetben Ștefan Târnovanu váltotta.
A lengyelek elleni fellépés így az első tétmérkőzése volt a román válogatottban. Magyar identitásáról ő maga beszélt a legvilágosabban.
– mondta Tóth Gödri Iringónak a Krónika 2022. február 28-án megjelent interjújában. A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium egykori diákja arról is beszélt, hogy szurkolt a magyar válogatottnak az Európa-bajnokságon. Németes vezetéknevét családi örökségként magyarázta, Magyarlónán szász családok is éltek, és megmaradtak ezek a nevek. Elmondása szerint németül csak annyit tud, amennyit az iskolában tanult.
Csíkszék
