Miközben a zágrábi U16-os férfi vízilabda-világbajnokság még javában zajlik, az új lebonyolítási rendszer már most óriási vihart kavart a sportágban. A magyar válogatott a görögöktől elszenvedett vereségével biztosan lemaradt a negyeddöntőről, így már nem harcolhat az érmekért, míg a román csapat három győzelemmel és egy vereséggel folytathatja szereplését a 9–16. helyért.
Bogatu Bogdan szövetségi kapitány együttese a nyitómérkőzésen 9–6-ra legyőzte Kanadát, majd fölényes, 17–3-as sikert aratott Peru ellen. A harmadik fordulóban következett az egyetlen vereség, amikor Ausztrália 10–6-ra bizonyult jobbnak, a csoportkört pedig egy újabb győzelemmel zárták a románok, akik 11–6-ra múlták felül Mexikót. A válogatott keretében két nagyváradi játékos is helyet kapott: a Crișul SK kapusa, Maximciuc Ilie, valamint Flore Milan. A szakmai stáb tagja a nagyváradi egyesület másodedzője, Jiganea Raymond is.
A zágrábi világbajnokságot azonban már nem a medencében elért eredmények, hanem a Tournament Performance Index (TPI) körüli botrány uralja. Az eredetileg innovatívnak szánt TPI célja az volt, hogy a győzelmek és vereségek mellett az ellenfelek erősségét, valamint a gólarányt is figyelembe vegye a továbbjutás meghatározásakor.
A legnagyobb problémát az jelentette, hogy a TPI egy olyan világranglistára épült, amely sok esetben nem tükrözte a valós erőviszonyokat. Ennek következtében előfordult, hogy egy hagyományosan erős válogatott fölényes legyőzése kevesebb pontot ért, mint egy jóval szerényebb játékerőt képviselő ellenfél elleni siker. Horvátország például 20–4-re győzte le az európai középmezőnyhöz tartozó Grúziát, mégis kevesebb TPI-pontot kapott, mint Magyarország a Malajzia elleni 18–3-as győzelméért. Magyarország hat góllal legyőzte Törökországot, a törökök mégis a magyarok előtt zártak a TPI-rangsorban. Málta szintén megelőzte a magyar együttest annak ellenére, hogy a horvátoktól kilenc góllal kikapott, és a rendes játékidőben mindössze két mérkőzését nyerte meg. Mindez jól mutatja, hogy a továbbjutásról több esetben nem a medencében elért eredmények, hanem egy matematikai képlet döntött.
Fotó: facebook.com/FederatiaRomanadePolo
Hasonlóan visszás helyzetbe került Görögország is, amely legyőzte a címvédő Spanyolországot, mégis lemaradt a legjobb nyolcról. Montenegró úgy búcsúzott a negyeddöntőtől, hogy a rendes játékidőben egyetlen mérkőzését sem veszítette el, legyőzte Olaszországot, Oroszországgal döntetlent játszott, majd csak ötméterespárbajban maradt alul.
Mivel az orosz válogatott hosszú nemzetközi kihagyás után tért vissza, a világranglista végére sorolták. Emiatt azok a csapatok, amelyek ellene játszottak, gyakorlatilag semmilyen ranglistabónuszt nem kaptak, noha a valóságban egy élcsapattal találkoztak. Ez elsősorban Görögországot és Montenegrót sújtotta, de közvetve a teljes mezőny sorrendjére is jelentős hatással volt.
Egy 36 csapatos világbajnokságon mindössze négy mérkőzés döntött arról, melyik nyolc csapat jut a negyeddöntőbe. Ennyi találkozó alatt gyakorlatilag lehetetlen kiegyensúlyozott sorsolást kialakítani. Míg egyes válogatottak több élcsapattal is találkoztak, mások úgy jutottak be a legjobb nyolc közé, hogy egyetlen igazi favorit ellen sem kellett játszaniuk.
A Tournament Performance Index kidolgozását és bevezetését a World Aquatics vízilabda-technikai bizottságának elnöke, dr. Molnár Tamás, valamint a nemzetközi szövetség vízilabda-sportmenedzsere, Kárpáti Gábor irányította. Az elmúlt napokban egyre több kritika érte a rendszert, több szakportál pedig arról írt, hogy nemzeti szövetségek jogi lépéseket is fontolgatnak, amennyiben úgy érzik, csapatukat nem az uszodában nyújtott teljesítmény, hanem a pontszámítási rendszer fosztotta meg a továbbjutástól.
Csíkszék
