Ünnepi témával indult, jóval komolyabb kérdéseknél kötött ki a Tusványos első napján rendezett futballbeszélgetés, írja a Székely Sport. A Buzánszky Jenő Sportteraszon Szondy Zoltán, a Székelyföld Labdarúgó Akadémia elnöke, Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke, valamint Diószegi László, a Sepsi OSK elnöke és tulajdonosa ült egy asztalhoz.
A beszélgetés azonban hamar a magyarországi támogatások bizonytalanná vált jövője felé fordult. Diószegi László és Szondy Zoltán egyaránt hangsúlyozta, hogy egyik klub sincs közvetlen veszélyben. Szűkösebb költségvetéssel, takarékosabb működéssel még évekig fennmaradhatnak, hosszabb távra azonban egyikük sem vállalt garanciát. Egy élvonalbeli székelyföldi egyesület működtetését ugyanis önmagukban a helyi bevételek aligha tudják biztosítani.
A legnagyobb kérdést jelenleg az jelenti, milyen formában folytatódik a határon túli akadémiák és sportlétesítmények magyarországi finanszírozása. Diószegi elmondása szerint a korábbi években ilyenkor már javában zajlottak a következő időszakról szóló egyeztetések, most viszont sem a támogatások összegéről, sem azok feltételeiről nincs biztos információjuk.
Fotó: Pinti Attila
A Sepsi OSK tulajdonosa kiemelte, az eddigi segítség nélkül aligha épülhetett volna fel a jelenlegi klubmodell. A kialakult bizonytalanság ugyanakkor arra kényszeríti az egyesületet, hogy időben új bevételi források után nézzen.
Az akadémia és a felnőttcsapat költségvetése szorosan összefügg. Az utánpótlásra vagy a stadion fenntartására fordítható összegek csökkenése előbb-utóbb az első csapat lehetőségeit is beszűkítené. Kevesebb pénz jutna játékosokra, fizetésekre és az élvonalbeli szerepléssel járó egyéb kiadásokra.
Diószegi úgy látja, egy Sepsiszentgyörgy méretű város önerőből hosszú távon nem tud első osztályú klubot fenntartani. A Sepsi OSK ezért új szponzorokat keres, és a külföldi befektetők előtt is nyitva hagyja az ajtót.
– fogalmazott. Számára az a legfontosabb, hogy az esetleges befektető hosszú távra tervezzen, és a klub érdekeit tartsa szem előtt.
Megfelelő ajánlat esetén a tulajdonrészétől is megválna. Mint mondta, egy olyan tőkeerős befektetőnek, aki öt-tíz évre biztosítani tudná a Sepsi OSK jövőjét, kész lenne átadni a klubot. Saját szerepénél fontosabbnak tartja, hogy az elmúlt években felépített egyesület fennmaradjon. A sepsiszentgyörgyi klub kiadásai közben tovább emelkedtek.
Az egyesület felső bérplafont vezetett be, az új játékosok szerződtetésénél pedig már szigorúbb pénzügyi keretek között tárgyalt. Válságról ennek ellenére korainak tartana beszélni. A román élvonalban több olyan klub is szerepel, amely többmillió eurós adósságot halmozott fel, miközben a Sepsi OSK továbbra is rendezett körülmények között működik. Diószegi szerint éppen ezért most kell beszélni a gondokról, még mielőtt azok kezelhetetlenné válnának.
– jelentette ki.
Szondy Zoltán némileg derűlátóbban értékelte a helyzetet, ugyanakkor ő is elismerte, hogy az FK Csíkszeredának új forrásokat kell bevonnia. Abban bízik, hogy a magyar állam nem szünteti meg teljesen az akadémiai támogatásokat, legfeljebb szigorúbb ellenőrzési és elszámolási rendszerhez köti azokat.
Fotó: Pinti Attila
A csíkszeredai klubelnök szerint az elmúlt években kapott összegeket pontosan meghatározott célokra fordították. Az akadémiai munka ráadásul nem csupán sportszakmai feladatot lát el, hanem fontos közösségépítő szerepet is betölt. Egy jelentősebb támogatáscsökkenés esetén az FK-nak alkalmazkodnia kellene a megváltozott körülményekhez.
– mondta. Az FK Csíkszereda korábban a helyi önkormányzatokat is igyekezett nagyobb szerepvállalásra bírni. Szondy elmondása szerint a klub 2014 óta évente legalább egymillió euró adót fizetett be, ezért indokoltnak tartaná, hogy a helyi közösségek a jelenleginél nagyobb összeggel járuljanak hozzá az egyesület működéséhez.
Példaként a Vajdahunyadi Corvinult említette, amely állítása szerint mintegy hárommillió eurós támogatást kapott a helyi önkormányzattól. Egy ekkora összeg komoly versenyelőnyt jelenthet azokkal a klubokkal szemben, amelyek elsősorban saját bevételeikre és központi támogatásokra támaszkodnak.
Szondy elárulta, tavasszal egy balkáni üzletembertől kaptak komolyan vehető ajánlatot. Egy korábbi felmérés húszmillió euróra becsülte a klub értékét, ráadásul ebben még a játékoskeret és a stadionok sem szerepeltek. A pénzügyi óvatosság a keret kialakításán is érződik. Az előző idény után több olyan játékostól megváltak, aki nem tudta kiharcolni a helyét a csapatban, helyettük pedig akadémisták kaphatnak bizonyítási lehetőséget. Szondy szerint nincs értelme magas fizetést adni olyan labdarúgóknak, akik még a mérkőzéskeretbe sem férnek be.
A klubelnök Kleinheisler László távozásának hátteréről is beszélt. Elmondása szerint a magyar válogatott középpályás beilleszkedését kezdetben családi problémák nehezítették, később azonban sikerült megfelelő állapotba hozni. A közös munka végül azért szakadt meg, mert a játékos ügynöke a következő idény előtt jelentős fizetésemelést kért.
A két klubvezető helyzetértékelése között akadtak hangsúlybeli különbségek, a legfontosabb kérdésekben azonban egyetértettek. A két székelyföldi együttes közös élvonalbeli szereplése történelmi siker, fennmaradása azonban már korántsem magától értetődő.
Csíkszék
