Az M1-en a tűzijáték előtt sugárzott beszédében az államfő kiemelte, hogy egy állam minőségét végső soron az mutatja meg, hogyan működnek azok az intézmények, amelyekkel polgárai nap mint nap találkoznak. Hozzátette:
A köztársasági elnök felidézte, hogy július 7-én elsötétült a közmédia képernyője, „a korábban hangos, harsány, villódzó felület elnémult”, és a fekete háttéren mindössze annyi maradt: a közmédia nem hazudhat, bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük.
– fűzte hozzá.
Baka András szerint a hírszolgáltatást felváltó csend egyfajta határvonal volt, amellyel valami véget ért és valami más kezdetét ígérte. Csütörtökön, másfél hónappal később újraindult a hírszolgáltatás, és
A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy az újrakezdés önmagában nem elég; nem elég új műsorokat készíteni, új arcokat ültetni a kamerák elé. Mint mondta, sokkal nehezebb feladat áll a közmédia előtt,
Kiemelte, hogy ezt a bizalmat nem lehet csak úgy bejelenteni, csak kiérdemelni.
Hozzátette: ha egy közszolgálati csatorna tudatosan elhallgat, elferdít vagy félretájékoztat, az az egyik legnagyobb bűn a társadalommal szemben.
Korábban írtuk
Elmondása szerint Magyarországon
Aki onnan tájékozódott, joggal bízhatott abban, hogy igazat mondanak neki és nem hallgatnak el előle fontos tényeket, illetve nem mások döntik el helyette, hogy mit tudhat meg az országról és a világról.
„Mondjon igazat és hallgassa meg a másik felet is”
A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogyha ez a bizalom sérült, azért nem az embereket terheli a felelősség. Leszögezte, egy közszolgálati médiumban megbízni nem hiba, de ezzel a bizalommal visszaélni súlyos felelősség.
Kijelentette:
Hangsúlyozta, a demokratikus államnak nem az a dolga, hogy polgárai helyett döntsön, hanem hogy megteremtse annak feltételeit, hogy ők dönthessenek.
Baka András szerint ehhez pedig szabaddá és lehetővé kell tenni a tények, az eltérő vélemények és mindazon szempontok megismerését, amelyek alapján ki-ki maga igazodhat el a világban. Nyomatékosította, hogy
A sajtószabadságról a köztársasági elnök azt mondta: az nem egyszerűen az újságíró joga a beszédre, hanem a polgár joga is tudásra, hogy legyen miből véleményt formálnia és lehetősége a másképp gondolkodásra. Megjegyezte, létezik egy régi jogi alapelv, amely azt mondja ki: hallgattassék meg a másik fél is.
Kiemelte, ez nemcsak a jogban fontos, hanem a nyilvánosságban is, hiszen – mint mondta – ebben az egyszerű mondatban benne van az a felismerés, hogy a másik ember méltóságának része az is, hogy meghallgatjuk. Hozzátette, nem várhatunk többet, de kevesebbet sem a közszolgálati híradástól:
Baka András úgy fogalmazott, hogy a propagandát nem az teszi propagandává, hogy melyik politikai oldal szolgálatában áll, hanem az, hogy a politika szolgálatában áll. Szerinte a valódi változás mércéje így nem az lesz, hogy mostantól más véleményeket hallunk-e, hanem az, hogy létrejön-e olyan közmédia, ahol többé senki nem döntheti el politikai érdekek alapján, mi legyen a valóság.
Hangsúlyozta: a szabad nyilvánosságot pedig nemcsak akkor kell megvédeni, amikor nekünk kedvez, hanem akkor is, amikor kellemetlen. Mint mondta, a közmédia hitelességét „nem lehet ma ünnepélyesen kihirdetni”,
A köztársasági elnök szerint akkor lesz észlelhető a valódi változás, ha egy újságírónak már eszébe sem jut megkérdeznie önmagától, hogy valamit szabad-e. Ha valami igaz, közérdekű és tisztességesen feltárt, akkor nemcsak szabad, akkor kötelesség – vélekedett.
Baka András arról is beszélt, hogy a szabad állam nem elveszi a döntés terhét, hanem megadja annak lehetőségét, a közmédia pedig nem hazudhat.
A közmédia értelme egyszerű: olyan nyilvánosságot teremteni, amely tiszteletben tartja a polgár szabadságát és ítélőképességét.
– zárta beszédét az államfő.
Csíkszék
