Közvetlen vasúti összeköttetést terveznek Nagyvárad és a Liszt Ferenc reptér között
Közvetlen vasúti összeköttetést terveznek Nagyvárad és a Liszt Ferenc reptér között

Fotó: Facebook/Vitézy Dávid

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

A 8,8 milliárd eurós magyarországi vasútfejlesztési terv részeként közvetlen vonatjáratok építését tűzték ki a budapesti Liszt Ferenc repülőtér és Nagyvárad, valamint Arad között.

A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér tervezett vasúti összeköttetése lehetővé teheti majd, hogy közvetlen vonatjáratok közlekedjenek Románia, köztük Nagyvárad és Arad felé is. Erről ír a romániai Club Feroviar című szaklap, mely Vitézy Dávid magyar közlekedési és beruházási miniszterrel készített interjút.

A tárcavezető beszélt a Baross Gábor vasútfejlesztési programról, amelynek keretében Magyarország

mintegy 8,8 milliárd eurót fordítana a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére.

Magyarország azt tervezi, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér jövőbeni vasúti összeköttetését integrálja a vasúthálózatba, így a vonatok nem feltétlenül a fővárosban, Budapesten érnének véget, hanem tovább közlekedhetnének az ország keleti részei, illetve Románia felé is.

Vitézy Dávid a Club Feroviarnak adott interjúban konkrétan Nagyváradot és Aradot is megnevezte azon városok között, amelyek profitálhatnak a repülőtér új vasúti kapcsolatából.

Idézet
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és Budapest belvárosa, valamint Kelet-Magyarország nagyvárosai és Románia, köztük Nagyvárad és Arad közötti közvetlen vasúti összeköttetés hosszú távú terv

– közölte a miniszter.

Egyelőre azonban nem ismert, mikor kezdődhetnek el a repülőtér vasúti összeköttetésének munkálatai, és az sem, hogy mikor indulhatnának közvetlen vonatok Váradra és Aradra. Mindenesetre a projekt a Baross Gábor vasútfejlesztési terv keretében valósulhatna meg, koncessziós finanszírozási és megvalósítási konstrukcióban.

A Baross Gábor program az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb magyarországi vasúti beruházási csomagja. Célja az infrastruktúra korszerűsítése, új szerelvények beszerzése, a sebességkorlátozások csökkentése, a pályaudvarok felújítása, valamint az elővárosi és regionális vasúti szolgáltatások fejlesztése. A program teljes értékét mintegy 8,8 milliárd euróra becsülik, a finanszírozás jelentős része európai uniós forrásokból származna.

Bírálat és célok a következő évtizedre

Vitézy Dávid az említett interjúban bírálta a korábbi magyar kormány uniós forrásokkal kapcsolatos politikáját. Elmondása szerint az előző kormány gyakorlatilag lemondott az európai finanszírozásról, és elveszett pénzként kezelte azt, míg az új kormány kiemelt feladatként tekint az uniós források biztosítására és lehívására.

A miniszter szerint ennek már eredményei is vannak, egyes összegek ugyanis már meg is érkeztek a minisztérium számlájára.

A Club Feroviar beszámolója szerint a program finanszírozásában 2,7 milliárd euró kohéziós alapból, 1,7 milliárd euró a helyreállítási tervből, 1 milliárd euró koncessziós finanszírozásból, további 2,3 milliárd euró pedig az Európai Unió következő pénzügyi időszakából származna.

A forrásokból többek között megkezdhetik a budapesti elővárosi HÉV-hálózat járműparkjának cseréjét és beszereznek 35 új elektromos InterCity-szerelvényt A miniszter így határozta meg a következő évtizedre kitűzött célokat:

Idézet
„A következő tíz évben felére szeretnénk csökkenteni a vasúti kocsik és mozdonyok átlagéletkorát, valamint olyan fővonalakat akarunk kialakítani, amelyeken 160–200 kilométeres óránkénti sebességgel lehet közlekedni”.
Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben