A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér tervezett vasúti összeköttetése lehetővé teheti majd, hogy közvetlen vonatjáratok közlekedjenek Románia, köztük Nagyvárad és Arad felé is. Erről ír a romániai Club Feroviar című szaklap, mely Vitézy Dávid magyar közlekedési és beruházási miniszterrel készített interjút.
A tárcavezető beszélt a Baross Gábor vasútfejlesztési programról, amelynek keretében Magyarország
Magyarország azt tervezi, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér jövőbeni vasúti összeköttetését integrálja a vasúthálózatba, így a vonatok nem feltétlenül a fővárosban, Budapesten érnének véget, hanem tovább közlekedhetnének az ország keleti részei, illetve Románia felé is.
Vitézy Dávid a Club Feroviarnak adott interjúban konkrétan Nagyváradot és Aradot is megnevezte azon városok között, amelyek profitálhatnak a repülőtér új vasúti kapcsolatából.
– közölte a miniszter.
Egyelőre azonban nem ismert, mikor kezdődhetnek el a repülőtér vasúti összeköttetésének munkálatai, és az sem, hogy mikor indulhatnának közvetlen vonatok Váradra és Aradra. Mindenesetre a projekt a Baross Gábor vasútfejlesztési terv keretében valósulhatna meg, koncessziós finanszírozási és megvalósítási konstrukcióban.
A Baross Gábor program az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb magyarországi vasúti beruházási csomagja. Célja az infrastruktúra korszerűsítése, új szerelvények beszerzése, a sebességkorlátozások csökkentése, a pályaudvarok felújítása, valamint az elővárosi és regionális vasúti szolgáltatások fejlesztése. A program teljes értékét mintegy 8,8 milliárd euróra becsülik, a finanszírozás jelentős része európai uniós forrásokból származna.
Bírálat és célok a következő évtizedre
Vitézy Dávid az említett interjúban bírálta a korábbi magyar kormány uniós forrásokkal kapcsolatos politikáját. Elmondása szerint az előző kormány gyakorlatilag lemondott az európai finanszírozásról, és elveszett pénzként kezelte azt, míg az új kormány kiemelt feladatként tekint az uniós források biztosítására és lehívására.
A miniszter szerint ennek már eredményei is vannak, egyes összegek ugyanis már meg is érkeztek a minisztérium számlájára.
A Club Feroviar beszámolója szerint a program finanszírozásában 2,7 milliárd euró kohéziós alapból, 1,7 milliárd euró a helyreállítási tervből, 1 milliárd euró koncessziós finanszírozásból, további 2,3 milliárd euró pedig az Európai Unió következő pénzügyi időszakából származna.
A forrásokból többek között megkezdhetik a budapesti elővárosi HÉV-hálózat járműparkjának cseréjét és beszereznek 35 új elektromos InterCity-szerelvényt A miniszter így határozta meg a következő évtizedre kitűzött célokat:

