A béke és a nemzetközi jog előmozdításáért tett erőfeszítéseit ismerik el a kitüntetéssel. Navi Pillay kivételes bátorsággal és integritással munkálkodott egy átfogóbb globális jogrendszer kialakításán.
– jelentette be Jorgen Watne Frydnes, a bizottság elnöke.
Hosszú pályáját végigkísérte az univerzális jogelvek melleti elkötelezettsége és szilárd erkölcsi iránytűje. A Dél-afrikai Köztársaságban született, tamil származású Navanethem „Navi” Pillay élete során volt bíró a dél-afrikai legfelsőbb bíróságon és a Ruandai Nemzetközi Törvényszéken is.
A közelmúltig elnökölt abban az ENSZ által létrehozott független nemzetközi vizsgálóbizottságban, amely a megszállt palesztin területekkel foglalkozik.
Jelenleg a Nemzetközi Bíróság bírája abban az eljárásban, amelyben Mianmart vádolják népirtással.
Történelmi jelentőségű bírósági ügyeivel megmutatta, hogy jogi eszközök hozzájárulhatnak a háborús és erőszakos cselekmények megakadályozásához.
– hangzott el a bejelentésben.
Már az első Nobel-békedíj 125 évvel ezelőtti átadásakor a Norvég Nobel-bizottság kiemelten fontosnak tartotta, hogy a vitákat a nemzetközi jog útján kell rendezni.
A nemzetközi jog alkalmazását az ENSZ-intézmények megalakulása kezdte kiszélesíteni a második világháború után.
Az alapvető gondolat az volt, hogy
A szabályokon alapuló nemzetközi rend azonban soha nem volt tökéletes, és a legnagyobb hatalmú országok gyakran elkerülték a felelősségre vonást.
A gyakorlatban a nemzetközi jogi eljárások alá vont ügyekben különböző döntések születtek attól függően, hogy ki volt az áldozat, és ki volt az elkövető – fejtette ki Jorgen Watne Frydnes.
A mai idők egzisztenciális kihívásai közepette a nemzetközi jog nem pusztán kiegészítő eszköz a béke és biztonság megteremtéséhez, hanem elengedhetetlen szükségszerűség.
Ennek ellenére a nemzetközi jog rendszere hatalmas nyomás alatt áll, intézményeit támadják.
Azt tapasztaljuk, hogy a hatalmi politika irányába mozdul el a világ a jogi keretrendszerek és törvény globális tiszteletben tartásának rovására. Minden esetben, amikor a hatalom leuralja a jogot, a stabilitás, a bizalom és a békés együttélés kerül veszélybe – tette hozzá.
A Norvég Nobel-bizottság idei döntésével arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a jogállamiság – nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt – tartópillére annak a rendszernek, amelyet azért hoztunk létre, hogy biztosítsuk a békét és a viták erőszakmentes megoldását.
A történelem megmutatta, hogy egy jogállamiság nélkül működő világ igazságtalan, ostoba és embertelen.
Navi Pillay több államot és vezetőt vont felelősségre, amivel reményt adott az erőszakos konfliktusok áldozatainak.
Munkája hozzájárult a normák és jogelvek meghatározásához is. Fontos szerepet játszott abban, hogy a Ruandai Nemzetközi Törvényszék úgy határozott, hogy a nemi erőszak emberiesség elleni bűncselekménynek és népirtásnak minősíthető.
Ugyanebben az ügyben ugyancsak Navi Pillay erőfeszítéseinek köszönhetően értek el egy másik jogi áttörést:
A 2026-os Nobel-békedíj odaítélése közvetlenül az Alfred Nobel által megfogalmazott kívánságból fakad.
Navi Pillay munkájával erősíti a nemzetek közötti testvériséget a békét és az igazságot szolgáló törvényszékek használatának előmozdításával, illetve irányt és inspirációt ad a modern formájú békekonferenciák számára is – hangzott el a méltatásban.
Az idén 12 millió svéd koronával járó Nobel-békedíjat december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Oslóban.
Csíkszék
