Az eskümhöz hű maradok, és ameddig a hivatalom gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kívánok tenni a vállalt megbízásomnak.”

Arra a felvetésre, hogy Magyar Péter alkalmatlannak, illetve méltatlannak nevezte, hogy Magyarországon a törvényesség őre legyen, úgy reagált:

Sulyok Tamás elmondta, Magyar Péter székfoglaló miniszterelnöki beszédéből számára az derült ki, hogy megindult a köztársasági elnök alkotmányos státuszának és hatásköreinek politikai újraértelmezése. Adott esetben legitim politikai igény és törekvés lehet egy olyan alkotmányos intézmény újragondolása, amely lényegében harminchat éve változatlan formában működik – jegyezte meg.

Rámutatott:

„Én most ennek az átértelmezési szándéknak a célkeresztjébe kerültem: az én személyemen keresztül maga a köztársasági elnöki intézmény is” – fogalmazott Sulyok Tamás.

Azt mondta, érti, hogy új politikai elvárások jelentek meg, de ezek a jogi státuszát nem változtatják meg, a feladatait a hatályos alkotmányos keretek között gyakorolja.

– tette hozzá az államfő.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a Tisza Párt győzelme egyszerű kormányváltást vagy valódi rendszerváltást jelent-e, Sulyok Tamás arról beszélt:

„Azóta demokratikus jogállam működik az alkotmányunk szerint, és parlamenti választásokon kormányok cserélődnek, vagy éppen nem cserélődnek, attól függően, hogy milyen eredmény születik. Most egy kormányváltás történt” – fogalmazott.

Kijelentette: az alkotmánymódosítás önmagában nem jelent rendszerváltást. Az alkotmányt 2011-ben is módosították, az alaptörvény kétharmados többséggel módosítható, és „nincsenek benne olyan örökkévalósági klauzulák, mint például a német alkotmányban, amelyek minden későbbi alkotmányozást is korlátoznának”.

– mutatott rá az államfő.

Sulyok Tamás elmondta: Magyar Péterrel az Országgyűlés alakuló ülése előtt és az új miniszterek kinevezése előtt is „őszinte és tárgyszerű” légkörben tárgyalt. Szavai szerint Magyar Péter a találkozón úgy viselkedett, ahogyan egy leendő miniszterelnöktől elvárható, és megadta az államfői hivatalnak járó tiszteletet.

Arra a kérdésre, hogy államfőként nem lett volna-e mozgástere és tekintélye ahhoz, hogy kezdeményezőbb szerepet vállaljon a gyermekvédelem ügyében, Sulyok Tamás azt válaszolta:

Csak akkor kell beavatkoznia, ha a demokratikus intézményrendszer működésében rendszerszintű zavar keletkezik. „Ezekben az ügyekben azonban a hatóságok végezték a munkájukat, ezért a folyamatban lévő eljárásokba a köztársasági elnök nem szólhat bele” – fogalmazott Sulyok Tamás. Hozzátette: az államfő esetében az az alapelv, hogy csak kivételes esetekben szólaljon meg, különösen választási kampány idején.

A köztársasági elnök a hivatalából történő elmozdítására irányuló kormányzati akarat kapcsán azt mondta:

Arra a kérdésre válaszolva, „mit szól ahhoz, hogy levágták arról a hivatalos MTI-fotóról, amelyen Bóna Szabolcs és Magyar Péter mellett szerepelt”, úgy reagált: „nem szoktam olyan kérdésekkel foglalkozni, hogy rajta vagyok-e egy fotón vagy sem”. Arra, hogy méltatlannak tartja-e a történteket, azt válaszolta: „a köztársasági elnöknek nem feladata, hogy ilyen ügyekben értékítéletet mondjon”.