Százéves a Batthyány-örökmécses: a Pogány Móric tervei alapján készült emlékművet 1926. október 6-án avatták fel, azóta a magyar történelmi emlékezet, a kegyelet és a nemzeti megemlékezések egyik legfontosabb helyszíne – idézi a Magyar Batthyány Alapítvány közleményét az MTI.
Budapest belvárosában, a Báthory utca és a Hold utca kereszteződésénél áll a Batthyány-örökmécses, amely gróf Batthyány Lajosnak, Magyarország első felelős miniszterelnökének állít emléket. Az emlékmű különösen fontos helyszíne az október 6-i megemlékezéseknek, hiszen a közelben, az egykori Újépület udvarán végezték ki 1849. október 6-án Batthyány Lajost.
Az Újépület (Neugebäude) a 18. században épült, eredetileg kaszárnyaként, később börtönként is használták. A 19. században az osztrák abszolutizmus egyik jelképévé vált. Az 1848–49-es szabadságharc leverése után az épületben működő pesti hadbíróság politikai okokból több ezer ember ellen indított eljárást. 1849 júliusa és 1850 januárja között az Újépület falainál Batthyány mellett több mint két tucat embert ítéltek halálra és végeztek ki a szabadságharcban játszott szerepe miatt.
Batthyány Lajos 1849. október 6-án, az aradi vértanúk kivégzésének napján halt meg. Földi maradványait a pesti ferences templom kriptájában rejtették el, és csak a kiegyezés után kerülhetett sor ünnepélyes újratemetésére. 1870-ben a Kerepesi temetőben helyezték végső nyugalomra, később pedig a Batthyány család mauzóleumában kapott helyet.
A főváros már az Újépület 1897-es lebontása után elhatározta, hogy emlékművet állít a kivégzett miniszterelnöknek. A pályázatot Pogány Móric terve nyerte meg. Első elképzelése alapján 1909-ben egy tíz méter magas, örökmécsest magában foglaló obeliszket is felállítottak, ezt azonban később lebontották. A végleges emlékmű Pogány módosított tervei alapján készült el, és 1926. október 6-án avatták fel, olvasható a Nemzeti Örökség Intézete leírásában.
Az örökmécses formája önmagában is szimbolikus volt: a pályázat idején a vallási emlékműveken kívül kevéssé volt elterjedt az ilyen jellegű emlékmű, a tervezők azonban úgy vélték, hogy a folyamatosan égő láng jól kifejezi a nemzeti gyászt és az emlékezést. A Batthyány-örökmécses ezért nem csupán egyetlen történelmi személynek állít emléket, hanem az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlás áldozatainak is.
Csíkszék
