Tarr Zoltán a Városházán tartott 1956-os konferenciáról távozóban közölte: az elmúlt hónapok egyik legnagyobb feladata volt a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetése, és ebbe „esett bele” a Terror Háza Múzeum is a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány intézményeként.
– tette hozzá a politikus.
Tarr Zoltán elmondta, az elmúlt években megfogalmazott értékelések alapján úgy ítélték meg, hogy a kiállítást érdemes szakmailag átvilágítani, és ezért is kérték fel a feladatra az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetet.
– közölte a miniszter.
Közösségi oldalán reagált Schmidt Mária
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum volt főigazgatója Facebook-oldalán azt írta csütörtökön, hogy különösen kíváncsivá teszi, kik azok a „független szakértők”, akikre az átvilágítást bízza Tarr Zoltán.
– jelentette ki Schmidt Mária.
Közölte azt is, hogy a jövőre 25 éves Terror Háza Múzeum az első emlékhelyek között volt a posztszovjet térségben, amely egyenlőségjelet tett a nácizmus és a kommunizmus közé; ezért fogadja a látogatót két azonos méretű gránittömb: egy vörös és egy fekete. A vörös a kommunista, a fekete a nyilas terror áldozatainak állít emléket.
Tarr Zoltánhoz szólva a volt főigazgató megjegyezte, ha a miniszter azt gondolja, hogy a „szakmára” való hivatkozással kibújhat az emlékezetpolitika egyik jelentős kérdésének megválaszolása alól, akkor téved és félrevezeti a magyarokat.
– fogalmazott Schmidt Mária.

Fotó: Wikipedia
Úgy folytatta, hogy a múzeumi tárlatokat kurátorok hozzák létre, és valószínűleg a világtörténelemben nem volt még olyan múzeumi kiállítás, amelyet ne övezett volna szakmai kritika.
– hangsúlyozta Schmidt Mária.

