A kutatók az Európai Unió 27 tagállamában vizsgálták meg hét gyermekkori védőoltás – a diftéria, a tetanusz és a szamárköhögés elleni kombinált vakcina (DTP), valamint a hepatitis B, a B típusú agyhártyagyulladás, a gyermekbénulás, a pneumococcus, a kanyaró és a rózsahimlő elleni oltás – beadási arányának alakulását 1980 és 2024 között. Az elemzés az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az UNICEF adatain alapul, írja az Agerpres.
A tanulmány szerint az elmúlt négy évtizedben történelmi csúcsra emelkedett az átoltottság az EU-ban, de jelentős különbségek alakultak ki a tagállamok között: Luxemburgban és Portugáliában például 2024-ben mind a hét vizsgált oltás esetében legalább 95 százalékos volt az arány, Romániában viszont egyiknél sem érte el a 80 százalékot.
Tizenhat tagállamban legalább négy, Bulgáriában, Cipruson, Írországban, Hollandiában, Romániában és Svédországban pedig mind a hét oltásnál csökkent az átoltottság. Németországban és Spanyolországban hétből öt, Franciaországban és Olaszországban három vakcinánál mértek visszaesést.
A legnagyobb romlást a B típusú agyhártyagyulladás és a gyermekbénulás elleni oltásoknál mutatták ki: ezek beadási aránya húsz országban csökkent. A hepatitis B elleni vakcinánál tizennyolc, a DTP-oltásnál pedig tizenhét tagállamban jegyeztek visszaesést.
A csökkenés többnyire 2019 és 2022 között kezdődött. Bár a tanulmány nem vizsgálta ennek okait, a szerzők szerint a világjárvány megzavarhatta az egészségügyi ellátást, és erősíthette a bizalmatlanságot, valamint a félretájékoztatást.
A kutatók sürgetőnek nevezték a tartósan magas átoltottság biztosítását, hangsúlyozva, hogy nemzetközi, országos és helyi intézkedésekre is szükség van a kedvezőtlen folyamat megfordításához.
A védőoltások az elmúlt ötven évben világszerte több mint 154 millió halálesetet előztek meg, elsősorban a gyermekek körében – érveltek.
Csíkszék
