Uniós hatóság: több gyümölcsben találtak növényvédőszer-maradványokat, de többnyire határértéken belül
Uniós hatóság: több gyümölcsben találtak növényvédőszer-maradványokat, de többnyire határértéken belül

Illusztráció

Fotó: Orbán Orsolya

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Az eper, a szőlő és a narancs tartozik azok közé a gyümölcsök közé, amelyekben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) friss jelentése szerint a leggyakrabban mutattak ki növényvédőszer-maradványokat. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a vizsgált termékek többsége megfelelt az uniós előírásoknak, így a fogyasztói kockázat továbbra is alacsony.

Az EFSA több tízezer élelmiszermintát vizsgáló jelentése szerint a növényvédőszer-maradványok jelenléte önmagában nem jelenti azt, hogy egy termék egészségkárosító lenne. Az elemzett minták túlnyomó többsége a megengedett határértékeken belül maradt, az uniós szabályoknak nem megfelelő tételek aránya pedig alacsony volt.

Az eper azért szerepel rendszeresen a hasonló rangsorok élmezőnyében, mert az egyik legérzékenyebb gyümölcsfaj.

A termesztőknek a virágzástól a betakarításig folyamatosan védekezniük kell a szürkepenész és más gombabetegségek ellen. Ugyanakkor fontos különbséget tenni a helyben termesztett, frissen szedett eper és a több országon át szállított importáru között. A helyi termelőktől származó eper rendszerint néhány órán vagy egy-két napon belül a fogyasztóhoz kerül, így jóval rövidebb ideig kell kibírnia a tárolást, hűtést és szállítást, mint a több ezer kilométerről érkező áru.

A szőlő más okból számít kiemelten érintett gyümölcsnek.

A növény Európa-szerte az egyik legintenzívebben védett kultúra, mivel a lisztharmat, a peronoszpóra és a szürkepenész jelentős terméskiesést okozhat. Emiatt a szőlőmintákban gyakran több különböző növényvédő szer nyomát is kimutatják. Az EFSA adatai szerint a csemegeszőlő a többféle maradványt tartalmazó termékek között is az élmezőnybe tartozik.

A narancs esetében részben más a helyzet. Mivel Romániában nem termesztenek számottevő mennyiségben narancsot, a boltokba kerülő gyümölcsök hosszú szállítási és tárolási láncon mennek keresztül.

A citrusféléknél ezért különösen fontos szerepet kapnak a betakarítás utáni kezelések, amelyek segítenek megakadályozni a penészedést és a romlást. A szakértők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a narancsot többnyire meghámozva fogyasztjuk, így a héjon található maradványok jelentős része nem kerül a szervezetbe.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben