A mezőgazdasági minisztériumban tartott egyeztetésen a borászati és szőlészeti ágazat képviselői áttekintették az ágazat helyzetét, a termelőket érintő legfontosabb problémákat és azokat az intézkedéseket, amelyekkel a tárca segíthetné a termelőket.
A szakmai szervezetek kiemelten kérték az országos jégkármérséklő rendszer újbóli működésbe helyezését, mivel szerintük a nyári jégesők egyetlen rövid vihar alatt is jelentős károkat okozhatnak a szőlőültetvényekben, veszélyeztetve az idei termést és a gazdaságok bevételeit.
Tánczos Barna közölte, hogy a rendszer újraindításához szükséges többéves programot jelenleg nem lehet elfogadni, mert azt kizárólag teljes jogkörrel rendelkező kormány hagyhatja jóvá. Hozzátette, hogy az ügyvivő időszakban a minisztérium előkészíti a program társadalmi vitára bocsátását, és ismét megerősítette korábbi javaslatát, amely szerint a rendszert 2026 és 2028 között ideiglenesen újra kellene indítani.
Ez az átmeneti időszak arra is lehetőséget adna, hogy a szakemberek felülvizsgálják a jelenlegi technológiát, értékeljék annak hatékonyságát, és hosszabb távra meghatározzák a mezőgazdasági kultúrák védelmére legalkalmasabb megoldásokat.
Vitatott a gazdák között a rakéták működése
Az országos jégkármérséklő rendszer működésének alapja, hogy a veszélyesnek ítélt zivatarfelhőkbe a földről indított rakétákkal ezüst-jodidot juttatnak, amely elősegíti sok apró jégkristály kialakulását, így a működési elv szerint kisebb méretű jégszemek hullanak le.
A rendszer használata ugyanakkor évek óta vitákat vált ki a gazdák körében. Míg sok termelő a termés védelmének hatékony eszközét látja benne, mások azt állítják, hogy a beavatkozás csökkentheti a csapadék mennyiségét, vagy kedvezőtlenül befolyásolhatja a helyi időjárást, amit a rendszer működtetői nem tartanak igazoltnak.
Korábban írtuk
Csíkszék
