Keményen reagáltak a tanügyi szakszervezetek az új bértörvény tervezetére
Keményen reagáltak a tanügyi szakszervezetek az új bértörvény tervezetére

Illusztráció

Fotó: Freepik

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Elutasítja az új közalkalmazotti bértörvény pénteken közzétett felülvizsgált tervezetét a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Oktatási Szakszervezeti Szövetség.

Az érdekvédelmi szervezetek közleménye szerint a tervezet „javított” változata valójában újabb sértés a tanügyi alkalmazottakra nézve, megszegi a kormány korábbi vállalásait, és figyelmen kívül hagyja a hatályos jogszabályokból eredő kötelezettségeket.

Idézet
Az egyenlőtlenségek felszámolása és a pedagógusi hivatás méltó rangjának helyreállítása helyett a tervezet tovább mélyíti a bérkülönbségeket, csökkenti a tanári pálya vonzerejét, és még súlyosabb hanyatlásra ítéli az oktatási rendszert

– olvasható a közleményben.

A szakszervezetek szerint a tervezet teljesen figyelmen kívül hagyja a 2023-as általános sztrájk után elfogadott 57-es sürgősségi kormányrendeletet, amely egyértelműen előírja, hogy a kezdő pedagógusok fizetését az országos bruttó átlagbérhez kell igazítani, a bértáblát pedig úgy kell kialakítani, hogy ösztönözze a szakmai előmenetelt és motiválja a tanárokat. Az érdekvédelmi szervezetek szerint a mostani tervezet olyan bértáblát javasol, amelyben a kezdő tanár fizetése és az I-es didaktikai fokozattal, illetve maximális szolgálati idővel rendelkező pedagógus bére közötti arány messze elmarad a megfelelő szakmai előmenetelhez szükséges, legalább 1,47:1-es szinttől.

A szakszervezetek azt is kifogásolják, hogy a tervezet nem tartja tiszteletben a Világbankkal és a munkaügyi minisztériummal közösen vállalt kötelezettségeket.

Emlékeztettek: 2024-ben megállapodás született arról, hogy az I-es didaktikai fokozattal és maximális szolgálati idővel rendelkező pedagógus legmagasabb fizetése egy szakorvos bérével legyen egyenértékű. A kormány azonban most lemondott erről a vállalásról, és olyan bértáblát javasol, amelyben a tanár fizetése mintegy 4000 lejjel alacsonyabb.

A szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a legmagasabb pedagógusi fizetés még a hármas szorzót sem éri el a bértáblán. Szerintük ez azt jelzi, hogy más szakmai kategóriákhoz képest alulértékelik a pedagógusok tapasztalatát, teljesítményét, felelősségét és társadalmi szerepét.

Az érdekvédelmi szervezetek szerint a májusban ismertetett bértáblához képest javasolt emelések „pusztán jelképesek”. A kezdő pedagógus bruttó bére mindössze 410 lejjel – nettóban mintegy 240 lejjel –, az I-es didaktikai fokozattal és több mint 25 éves szolgálati idővel rendelkező tanáré pedig csupán bruttó 164 lejjel, azaz nettóban körülbelül 96 lejjel emelkedne.

A szakszervezetek hangsúlyozták, hogy ezek az összegek nemcsak jelentéktelenek, hanem sértőek is egy olyan hivatás képviselőire nézve, amely felsőfokú végzettséget, folyamatos továbbképzést, valamint nagy felelősséget feltételez, és alapvető társadalmi szerepet tölt be.

Bírálták azt is, hogy az osztályfőnöki pótlék egységesen bruttó 410 lej (nettó 240 lej) lenne, és hogy csökkennének az összevont osztályokban végzett oktatásért, az elszigetelt térségekben végzett munkáért és a pedagógiai gyakorlat irányításáért járó juttatások.

A két érdekvédelmi szervezet szerint a tervezet az oktatási rendszerben korábban bevezetett megszorítások – köztük a kötelező óraszám emelése, az osztálylétszámok növelése és az óraadó tanárok díjazásának csökkentése – folytatása, ezért arra figyelmeztettek, hogy újabb tiltakozó akciókat kezdeményezhetnek.

A parlamentet felszólították a törvénytervezet elutasítására és a „súlyos igazságtalanság” orvoslására.

Korábban írtuk

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben